“A Tóra mindnyájunké” – új fordítás, modern kommentárokkal az interneten

Elindult a daf.mozaikhub.hu, a Hetiszakasz oldalak, Mózes Öt Könyvének modern, vallásosok és szekulárisok, férfiak és nők által írt kommentárjaival. Dr. Balázs Gábor eszmetörténészt, az OR-ZSE általános rektorhelyettesét, a projekt egyik közreműködőjét kérdeztük a kezdeményezésről.

– Miért indítottátok el az oldalt? Hasonlóak bőven fellelhetőek a virtuális térben.

– Az ötlet születése a Mozaik Zsidó Közösségi HUB-bal, pontosabban azon belül Mircea Cernovval és Tordai Bencével évek óta folytatott közös munkámhoz kapcsolódik, amelynek már számos korábbi gyümölcse is volt. A Tóra számunkra állandó referenciapont, amelyhez mindig visszatérünk, és most a Tóra szövegének reflektált és kreatív értelmezésén keresztül reméltük megteremteni a kapcsolatot a közösség múltja és hagyománya, illetve jelenlegi, közös értékei között. További egyedi eleme ennek a projektnek a Roskó Gáborral való közös munka. Gábor nem illusztrációkat készített ugyanis a szövegekhez, hanem vizuális kommentárokat, ami meglehetősen egyedülálló megközelítés. Az olvasó tehát kap egy új fordítást tudományos-vallásos jegyzetekkel, két külön nézőpontból közelítő magyarországi reflexiót a szövegre és egy vizuális kommentárt.

Visszakérdezek: szerinted tényleg bőven fellelhető ehhez hasonló anyag a hetiszakaszról a neten? De persze én is tudom, a világhálón – és persze offline is – hetiszakasz magyarázatok tömegesen találhatóak már most is, és mégis folyamatosan születnek újabb és újabb magyarázatok. A kérdés ugyanis mindig az, mit akar a hetiszakaszon keresztül elmondani az értelmező. A mi célunk az volt, hogy egy közösségi intellektuális mozaikot hozzunk létre, olyan embereknek adjunk lehetőséget a hetiszakasz értelmezésére, akik esetleg maguk sem tudták, hogy milyen könnyen találnak személyes kapcsolatot az ősi szövegekkel. A DÁF projekt megmutatja, hogy a magyarországi zsidó közösséghez szorosan vagy akár távolabbról kapcsolódó embereknek mennyire sokféle gondolatai vannak a hetiszakaszról, mennyire különböző nézőpontokat, világnézeteket szólaltatnak meg közösségünk tagjai. Ez a projekt legfontosabb eredménye.

Egyáltalán nem mellesleg, a Mozaik HUB egyik fontos értéke az együttműködés a zsidó szervezetek között. Ebben a projektben a partnerünk a MAZSIHISZ és az OR-ZSE volt. A DÁF projekt tulajdonképpen a pilot-ja a MAZSIHISZ és az OR-ZSE nagy vállalkozásának,  a a mózesi öt könyv újrafordításának és hozzávaló kommentár elkészítésének. Erre szintén lehetne mondani, minek, hiszen megvan magyarul. Valóban, csak éppen a 21. századi olvasó számára mind nyelvileg, mind a kommentárok tartalmát tekintve erősen idejét múlt. Mi mind a DÁF projektben, mind az új kommentárban, megpróbálunk tudatosan 21. századi kérdéseket felvetni, és a saját korunknak, a saját közösségünknek megfelelő magyarázatokat adni. Megpróbálunk úgy beszélni a hagyomány klasszikus szövegeiről, hogy azokat a kérdéseket vessük fel, amelyek valóban foglalkoztatják a mai embereket

– Nem gondolod-e, hogy amikor valláshoz nem értő, a Tórával nem hivatásos módon foglalkozó ember kezd el magyarázni egy hetiszakaszt, akkor bármibe bármit beleláthat.

– Ez pontosan így van, és jól van így. Ezeknek a magyarázatoknak nem az a célja, hogy a tudományos vagy klasszikus vallási normáknak megfelelő kommentároknak konkurenciát teremtsünk. Mi sokkal tágabb megközelítést tettünk lehetővé a szövegekhez. A projektben részt vevő rabbik és tudósok persze szakmai szempontok figyelembevételével írtak, de egyenrangú partnernek tekintettük a „laikusokat” is, hiszen a projekt egyik legfontosabb üzenete, hogy a Tóra nem kizárólag vallási szöveg, és nem csak a vallásos emberekhez szól. A Tóra közös kultúrkincse a zsidó nép egészének, és a vallásos közösség nem sajátíthatja ki. Mi azt mondjuk a zsidó közösség minden tagjának: beszélj a Tóráról, foglalkozz vele, tanuld, merd megtalálni a saját kapcsolódási pontodat, mert ha ezt nem találod meg, a Tóra irreleváns szöveggé válik.

– Ha itt ülne velünk egy erősen vallásos zsidó ember, akár azt is mondhatná, ez teljesen neológ álláspont.

– Ennek az álláspontnak az a lényege, hogy a Tórát nem az egyes irányzatok ideológiája, hanem a Jewish peoplehood szempontjából közelíti meg. Egyébként valóban voltak olyan ortodox meggyőződésű emberek, akiket felkértünk együttműködésre, és azt mondták nem szeretnének közreműködni. Tiszteletben tartom a véleményüket, de nem változtatom meg az én meggyőződésemet: se az ortodoxiának, se semmilyen más irányzatnak nincs monopóliuma a Tórára. Mindezt mondom úgy, hogy jómagam az ortodox hitközség alelnöke vagyok, ortodox zsinagógába járok, és ortodox módon tartom a szombatot, tehát még véletlenül sem lehet ortodoxia ellenességgel vádolni. Éppen a személyes, a nyitott-ortodoxia iránti elköteleződésemből fakadóan vélem úgy, hogy a zsidó hagyományoknak nem az ortodox értelmezése az egyetlen lehetséges és jogos interpretációja.

– Amikor 21. századi nézőpontról beszélsz, abban benne van, hogy jó volna tágabbra tárni a képzeletbeli ajtót, hogy a lehető legtöbb embert, köztük fiatalokat lehessen megszólítani?

– Igen, de ez nem csak outreach kérdés. Vannak olyan kérdések a 21. században, amelyekre különösen fókuszálnunk kell. Ezek sokszor a zsidó hagyomány klasszikus kérdései is, vagy általában „az Ember” klasszikus kérdései, de minden nagyobb történelmi korszakban felvetődnek az elsősorban az abban a korszakban különösen aktuális kérdések. Például a 20. század első felében az evolúció, a természettudományok és a vallás kapcsolatának kérdése izgatta az embereket. Ez nagyon érződik a Hertz-féle ötkötetes Tóra-kommentáron. Számunkra ez sok szempontból már a múlt. Aki ma nem fogadja el az evolúciót, mint a legvalószínűbb hipotézist a világ eredetéről, az kizárja magát a civilizált közbeszédből.

Vannak azonban új természettudományos problémák: a 21. századi agy- és idegkutatás eredményei alapján kétségbevonható, hogy van-e az embernek szabad akarata. Így tehát megkérdőjeleződik mind a monoteista, mind a liberális-humanista kultúra alapfeltevése, miszerint az ember egy szabad akarattal rendelkező, tetteiért erkölcsi és jogi szempontból felelős lény. Ez tipikusan 21. századi kérdés, mint ahogyan a mesterséges intelligencia jelentette forradalom vagy a klímaválság problémája is az. Jellegzetesen 21. századi kérdés a zsidó tudományokban, amit a nyitott, gondolkodó ortodoxia is folyamatosan tárgyal, az, hogyan viszonyuljunk a régészet és a kortárs bibliakritika eredményeihez, olyankor, amikor ezek ellentétben állnak a hagyományosan adott válaszokkal, de sokkal valószínűbbnek tűnnek azoknál. Ez utóbbi kérdések egy részét persze már a 19. században is feltették, de most megint nagyon aktuálissá váltak. Vagy itt van például a nők státusza a zsidó jogban, vagy az LMBTQ+ emberek kérdése, e problémák tipikusan az elmúlt ötven évben váltak megkerülhetetlenné. A felsoroltak mind a 21. század közgondolkodásának fókuszában lévő kérdések, és mint ilyenek, bekerültek a zsidó közgondolkodásba is.

– Meg tudnád fogalmazni, ki a célközönség?

– Nemcsak a zsinagógába járó embereknek és nem csak zsidóknak szól ez a honlap, hanem mindenkinek, akit érdekel a zsidóság mint közösség, a zsidóság mint kultúra. Szeretnénk azoknak is tanulási lehetőséget biztosítani, akiket nem vonzanak a Tóra-tanulás klasszikus helyei, vagy akik egyszerűen csak kényelmetlenül érzik magukat, ha a tanuláshoz el kell menniük egy új, ismeretlenekből álló közösségbe.

– Miért éppen most indult el az oldal?

– Csupán annyi az oka, hogy éppen most kezdtük újra a Tóraolvasást, ezért időzítettük így az indulást. Hozzáteszem, hogy a folyamatosan frissülő tartalmak már egy éve elérhetőek.

– Hogyan kerülnek ide a nemzetközi kommentárok?

– Ez is logikusan következik a Jewish peoplehood megközelítésből. A magyarországi zsidó közösséget a világ zsidó közösségeinek laza hálózatába szervesen illeszkedő entitásnak tartjuk, a mi problémáink relevánsak az ő számukra, az ő kérdéseik izgalmasak nekünk is. Egyébként a magyar kommentárok íróinál is igyekeztünk különféle hátterű és világnézetű embereket megszólaltatni, figyelünk rá, hogy férfi-női arány lehetőleg egyenlő legyen, arra is gondosan ügyeltünk, hogy mind a magyar, mind a nemzetközi kommentárokban különböző irányzatokhoz tartozó emberek kapjanak szót. A DÁF egy vállaltan értékpluralista kezdeményezés, hisszük, hogy az igazságot sokféleképpen lehet megfogalmazni, és ezek a megfogalmazások ellentmondásban is állhatnak egymással. Az ember nem olyan lény, akinek megadatott, hogy rendelkezzen az igazság tudásával, és bár az igazság keresése valós opciónk, az igazság megtalálásába vetett biztos hit azonban inkább veszélynek tűnik.

*

Ma 18.00 órától a Mozaik Zsidó Közösségi Hub, a Bálint Ház és a 2B Galéria közösen mutatja be a Dáf Párását Sávuá – Hetiszakasz Oldalak oktatási projektet a 2B Galériában, a 1092, Budapest, Ráday utca 47. alatt rendezett beszélgetésen. A Tóra mint viszonyítási pont ma címmel Balázs Gábor, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem (OR-ZSE) rektorhelyettese, Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház igazgatója, valamint Roskó Gábor járják körbe, egyebek mellett azt, hogy milyen szerepet tölthet be a Tóra mint referenciapont a mai zsidó közösségben és a kortárs gondolkodásban.

Az esemény a facebookon.