„A Tel Aviv-i tengerparton kétszer két órás koncertet adtunk tizenötezer ember előtt”

Izraelben lép fel a Sabbathsong Klezmer Band – Ramat Gan, színház, 2024. március 25. 19.00 óra.

Masa Tamás zenekar vezetővel beszélgettünk.

Mikor és hogyan alakult az együttes?

Annak idején héber nyelvoktatásra jártam. Volt egy kis évzáró ünnepség, ahol pár dalt elénekeltünk a zongoristámmal. Valaki felvette, Raj Tamás főrabbi sofőrje pedig betette az autójuk magnójába. A főrabbi hallgatta és üzent nekem, hogy el akar jönni egy próbánkra. Ekkor még nem volt zenekarunk. Összehívtam a barátaimat, közöttük jövendőbeli feleségemet Anitát. A főrabbinak annyira megtetszett a zenénk, hogy az első lemezünket is ő adta ki. Tulajdonképpen csoda történt, egyszer csak benne voltunk a klezmer zenében. Mostani zenekarunk nyolc-tíztagú, alapvetően ugyanazokkal a tagokkal. Fennállásunk alatt azért volt egy-egy változás. A legújabb tagunk az alakulásunkkor még csak ötéves volt, most harminc és kiváló jazz zongorista. El kell mondanom, hogy a mi zenénk egy kicsivel több, mint klezmer, mert visszanyúlunk a dalok eredetéhez is.

Ez mit jelent?

Raj Tamás lefordította Dávid király zsoltárait, mi pedig összeállítottunk számos olyan műsort, amelyek a „Dávid király zsoltárai klezmerbe öltöztetve” címet viselik. Izraeli dallamokat énekelünk héber és magyar nyelven kiváló magyar színművészek közreműködésével. Később más ,magyar írókkal is együtt dolgoztunk és egyre több Soá megemlékezésen léptünk fel. Meghívtak bennünket továbbá filmekbe, színházi produkciókba is. A műsoraink egy másik része jiddis dalokból és hagyományos kántorénekekből, musical részletekből áll. Játszunk, feldolgozunk dalokat saját hangszerelésünkben Shlomo Carlebach-tól, Mordechai Ben David-tól, Avraham Fried-től. Előadunk hórákat, izraeli táncokat. A repertoárunk hetven százaléka énekelt dalokból áll, mert a feleségemmel mindketten énekesek vagyunk, amellett, hogy több hangszeren is játszunk. Anita párom hárfán is, amit a mostani koncertre is elhoz Izraelbe. Készítettünk több jiddis színházi produkciót is, melyeket tradicionális jiddis dalokkal töltöttünk meg. Természetesen vannak saját szerzeményű dalaink is.

Megtudhatunk valamit az együttes zenei képzettségéről?

A feleségemmel kezdem. Anita a Zeneakadémián ének szakot végzett és a héber- jiddis dalokon kívül többször fellép a Magyar Operaház szólistáival közös opera duettekben, de operett dalokat is énekel velem. Hegedűs szólistánk ugyancsak Zeneakadémiát végzett, az Operaház zenekarában és másutt is játszik. Klarinétosunk a Zeneakadémia után több, fúvós, szimfonikus, kamara és kortárs zenei együttesnek is tagja. Vannak közöttünk népzenészek, jazz zenészek, például a zongoristánk, aki a nagyon patinás Budapest Ragtime Band zongoristája is. Nem akarnék senkit kihagyni, de talán sikerült érzékeltetnem, hogy milyen sokoldalúak az együttes tagjai.

A zenészeik főhivatásúak?

A Sabbathsong egy örömzenekar. Mindenkinek van egy fő állása és emellett mindenkinek szívügye a klezmer zene és a Sabbathsong Klezmer Band. Jómagam, aki vezetem az együttest 2009-ig másutt is dolgoztam, de addigra már elkezdtünk színházi darabokat is játszania és mindez a zenekar ügyeinek szervezésével már egész embert kívánt.

Nemzetközi fellépések, közös koncertek sztárokkal?

Sok helyen felléptünk az elmúlt huszonhat év alatt. Németországban, Romániában, Szerbiában, Horvátországban és természetesen többször voltunk Izraelben is. Az izraeli fellépéseink közül kiemelem a Tel Aviv-i magyar napok rendezvényt, amikor a tengerparton, két napon át, kétszer két órás koncertet adtunk mintegy tizenötezer ember előtt. Ez számunkra is nagyon nagy élmény volt. Azóta kétszer is jártunk Izraelben, a 100 Tagú Cigányzenekarral, mivel meghívtak bennünket a turnéjukra, közös fellépésre. Az egyik alkalomból Dudu Fisher volt a sztárvendég és együttesünkből négyen csatlakoztunk az ő zenekarukhoz. A következő alkalommal Mike Burstyn mellett léptünk fel jiddis dalokkal a 100 Tagú Cigányzenekarra hangszerelve. Budapesten alkalmunk volt közösen szerepelni Yale Strom amerikai hegedűművész, zeneszerzővel, aki az elsők között azonosította a kapcsolatot a klezmer és a lautare (roma/cigány) zenészek között. Strom a klezmer kultúra és történelem egyik legbefolyásosabb tudós-művésze. Ugyancsak Budapesten, sok éven keresztül közösen koncerteztünk a világhírű Szakcsi Lakatos Béla jazz zenésszel. Jávori Ferenc a Budapest Klezmer Band vezetője több alkalommal is fellépett a koncertjeinken, vannak közös felvételeink, melyek megtalálhatóak az interneten.

Yoshke címmel Ön is írt egy – a jiddis színházak hangulatát felidéző – zenés darabot.

Ez egy koncert tulajdonképpen, kis történetekkel. Egy zsidó esküvőről szól, jiddis dalokkal, Raj Tamás főrabbi szövegfordításaival és rabbi történeteiből.

A Láthatatlan Kéz című musicalje a Bibliai Eszter könyvére épül. Beszélne erről?

Yoshke darabunkat látta a „pipás” Kállai István, és elmesélt egy kis történetet. Kállai volt a TV szórakoztató osztályának vezetője, aki többek között megírta Kabos László filmjeit ( A veréb is madár, stb.), és ugyancsak ő volt a Budapesti Operett Színház dramaturgja, egészen a haláláig. Szóval átadta nekünk a történetet Fényes Szabolcs zeneszerzőről, az Operett Színház igazgatójáról. Fényes nem volt zsidó, de a szövegírói, művészei többsége igen. A zsidótörvényeket megkerülve Fényes álnéven adott munkát kiváló zsidó szerzőknek, sokakat pedig az Operett színház raktárszínházában bújtatott. Színészek, zenészek, szerzők éltek összezárva a raktárszínházban, félelemben, hogy mikor törnek rájuk. Mindeközben felettük, a nagyszínpadon a színészkamara elnöke játszott, egy hírhedt antiszemita, akinek a tevékenysége aztán sokak életébe is került. A raktárban bújtatottak a megőrülés ellen elkezdtek játszani önmaguknak kabaré és operett részleteket, és így élték túl a rettenetes időket. Nos, mindez adta az ötletet a mi purimi történetünkhöz, amit 2006-ban mutattunk be és hat éven keresztül játszottunk. A darab három idősíkon játszódik. A perzsa korban, 1944-ben az Operett színház raktárszínházában, illetve napjainkban. Ezután több életrajzi zenés játékot is létre hoztam társulatommal, többek között Kabos Gyuláról, Jávor Pálról, Fényes Szabolcsról. 2016-ban pedig, Magyarországon elsőként, egy zenés játékot írtunk Szenes Hannáról Percek tánca címmel. A zeneszerzője a gitárosunk, Szentkirályi György. A mostani látogatásunk alkalmából felkeressük azt a kibucot (Sdot Yam), ahol Hanna 2 éven keresztül élt és ott is adunk egy ajándék koncertet a menekültek számára.

Beszélne erről a Sdot Yam kibuc koncertről?

Egy kicsit távolabbról kezdem.2009 környékén , a Mensch Alapítvány meghívására kapcsolódtunk bele a Szenes Hanna emlékezetéért folyó magyarországi misszióba, Szenes Andreával, több színművésszel és Dénes Gábor rendezővel. Többször jártunk Szenes Hannára emlékező rendezvényeken és mindig az Eli, Eli című dalt énekeltük. Szenes Hanna „A Walk to Caesarea”, című elbeszélő költeményének dalváltozata „Eli, Eli” kezdő szavaival vált aztán ismertté, világhírűvé. Szenes Hanna 1942-ben írt héber versét egy izraeli szerző, Zehavi Dávid zenésítette meg. Szenes Hanna ezen kívül is nagyon sok, szép verset írt, melyeket megismertem, és 2013 -ban adtam a gitárosunknak néhányat a költeményeiből, hogy kezdje el megzenésíteni ezeket. Az első elkészült dal Hanna 1937 februárjában írott Percek tánca c. verséből lett. Ezt követte aztán több Hanna vers megzenésítése különböző stílusokban, így készült klezmer dal, sanzon és swing is. 2016-ban már egész estés Szenes Hanna műsort adtunk. Szalai Anna Izraelben élő irodalomtörténész könyvéből, Hanna naplójából és édesanyjával való levelezéseiből, visszaemlékezéseiből és más, további forrásokból feleségem Anita kutatásai alapján, közös munkával összeállítottunk egy másfélórás zenés játékot, egy musicalt.

A darabban Szenes Hanna versei, azok általunk megzenésített változatai, de egyéb, cionista dallamok is elhangzanak. Előadásunkat több helyen bemutattuk és azóta is fejlődik az produkciónk, kiegészül jelenetekkel, zenékkel. 2021-ben Szenes Hanna születésének 100. évfordulóján A MAZSÖK felkérésére és támogatásával tíz helyen előadtuk a darabot az országban. Az Operett Színház raktárszínháza után napjainkban találtuk meg az előadás igazi helyét Kőbányán, ez a volt Pataki, ma Körösi Csoma Kulturális Központ. Ez egy elég nagy színpaddal rendelkezik, és így a teljes zenekarunk is meg tud jelenni az előadás alatt a színpadon, rendezői jobbon elsötétítve. Középen zajlanak a jelenetek, hegedűsünk játssza Szenes Hannát, édesanyját Szenes Katót feleségem alakítja, jó magam több karaktert jelenítek meg és közreműködik továbbá Garai Róbert színművész. Úgy mondom „film-színház muzsika”, közben ugyanis elkezdtünk megfilmesíteni bizonyos részleteket, kis jeleneteket. Naplórészleteket vettünk fel külső helyszíneken…Szenes Hanna egykori iskolájánál , forgattunk egy börtönben is – de ez nem a Margit körúti volt, ahol Hannát kivégezték, ez ugyanis már nem áll. Nos ezek a filmrészletek beépültek a színházi előadásunkba, illetve a majdani színházi előadás filmváltozatában kapnak majd nagy szerepet. Most, a közeli napokban, az izraeli fellépéseink alkalmából forgatunk majd egy dokumentum filmstáb felkérésére, akik az előadásunkból is szeretnének részleteket felhasználni a filmjükben. A Sdot Yam kibucban – ahol Hanna 1942-43-ban két évet is élt – szintén forgatunk majd, és a tengerparton is, ahol tulajdonképpen az Eli Eli verse megszületett. A forgatáson , fellépéseken kívül elmegyünk majd az Izraeli Nemzeti Könyvtárba is, ahol Hanna személyes tárgyait, kéziratait őrzik, illetve a Szenes Hanna múzeumát a Sdot Yam kibucban szintén meglátogatjuk. Ebbe a kibucba most sok menekültet befogadtak az ország más, háború által veszélyeztetett területéről. A menekültek számára itt adunk egy ajándék koncertet március 27-én.

Elárul valamit a Ramat Gan-i koncertről is?

Zenekarunk elmúlt huszonhat évének dalaiból játszunk majd, így mutatva be önmagunkat az ottani közönségnek. Bemutatjuk, hogy mennyi minden belefér ebbe a zenei stílusba, irányba, hogy klezmer. Miközben énekelve emlékezünk, imádkozunk Izrael nehéz napjaiban, örömkoncertet fogunk adni purimi dallamokkal, magyar dalokkal.

Különös egybeesés korábbi előadásuk az 1944-es, budapesti purimról és fellépésük 2024 purimkor Izraelben, amikor zajlik a szörnyű, Hamasz elleni háború.

2023 október hetedike óta minden koncertünket – a vidámakat is – úgy kezdjük, hogy megemlékezünk a terrortámadás áldozatairól, túszairól és az ő szabadulásukért is énekelünk és ez így lesz most is ,Izraelben is. Sarit Chadád Shema Israel c. dalával kezdjük majd a koncertünket Ramat Ganban. Eszembe jutnak az egykori bécsi főrabbi szavai a zsidó túlélésről. Őt idézem: „A helyzet reménytelen, de nem komoly.” Mi mégis a reményt hangsúlyozzuk a koncertünkön és így nézünk a jövőbe.

Ez, a Hatikva a mi üzenetünk, ezt akarjuk adni, átadni a zenénkkel.

Ez az interjú kibővített változata az Izraelinfo.fb oldalán korábban megjelent írásnak.