A Szombat szerzői a Zsidó Könyvnapokon
A Szombat szerzőivel is találkozhatnak a Zsidó Művészeti Napokon 2016. május 29-én vasárnap a Central Passage-ban és a Gödör Klubban (Király utca 8-10.), ahol a dedikálások mellett pódiumbeszélgetéseket is rendeznek.
Dedikálások a Szombat asztalánál
Május 29. vasárnap 11.00 óra
Bárdos Pál A gyomorbajos nyomozó esete és Pagoda című művét, Fenákel Judit pedig K-vonal című könyvét dedikálja
Bárdos Pál
Bárdos Pál 1936-ban született Makón. Iskoláit ott, illetve Szegeden végezte, ott járt egyetemre, azon az egyetemen tanított felvilágosodás- és reformkori magyar irodalomtörténetet. 1972-től a Magyar Rádió Rádiószínházában lett dramaturg, a MR főmunkatársa. Klasszikus és modern magyar drámák rádiósításával foglalkozott, és eredeti hangjátékokat segített írni.
A napokban jelenik meg a 30. kötete. Írt regényt, novellát, drámát, hangjátékot, tv film forgatókönyvet és nagyon sok egyéb cikket, kritikát, könyv és műsorismertetést.
Legutóbbi művei közt szerepel egy négy kötetes családregény, benne a makói zsidók egy csoportjának hányattatásaival a Traiskirchen-Möllerdorfi lágerben. Tavaly jelent meg humoros krimije A gyomorbajos nyomozó esete címmel, sikere volt, ezért folytattam és új kötetem hasonló címmel három új „esetet” ír meg. Stan és Pan című regényem harmadik kiadása jelenik meg a napokban, arról szól, el kell-e fogni Mengelét?
Fenákel Judit
Fenákel Judit Budapesten született 1936-ban. Kisgyerek korát Endrődön töltötte, innen deportálták 1944-ben édesanyjával együtt. Édesapját a kőszegi munkaszolgálatos táborban megölték. A háború után Szegedre költöztek, iskoláit ott végezte, ott szerezte tanári diplomáját. Tanárként, majd újságíróként dolgozott.
A hatvanas években kezdett publikálni. Huszonhat könyve jelent meg: regények, elbeszélések, portrék. Újságíróként a Nők Lapjánál és a Családi Lapnál dolgozott. Legutóbbi kötete: K-vonal címmel válogatott novellái. Ez a könyv összegzés. Benne van a deportálás, a kitelepítés, az álságos konszolidáció és rendszerváltás körüli eufóriát felváltó csalódás.
Május 29. vasárnap 11:00 óra
Rubin Eszter (fotó: cotcot.hu)
„Barhesz című családregénye rendkívül eredeti alkotás, olyan lefegyverző eleganciával fűz össze tragédiát szatírával, családregényt receptkönyvvel, ami szokatlan a kortárs prózában. A könyv végig rendkívül széles érzelmi-intellektuális skálán játszik: nagyon vicces, nagyon megrendítő és magával ragadó. A rizómaszerű, szerteágazó szerkezet miatt a könyv fontos témáinak és motívumainak jelentése egyre gazdagabb lesz: a zsidóság, a főzés vagy éppen a barhesz egyre összetettebb metaforává válik. A könyv nagy témája, a főzés gazdag metaforabokorrá fejlődik a regény során. Kifejezetten merészen játszik az ételekhez társított jelentésekkel: a barhesz előbb a gyerekkori dunyhát idézi fel, aztán a szakács-isten teremtményeként emlegeti az elbeszélő, majd a keletlen barhesz halott csecsemő lesz, ami – ahogy később rádöbbenünk – az elmesélhetetlen és mégis elmesélt tragédiát jelzi előre. A Barhesz regisztereket és műfajokat könnyű kézzel keverő stílusa már néhány oldal után jól felismerhető, kaleidoszkópszerű, érzékien gazdag, mindvégig ironikus, de sötét tónusokat is láttató írói nyelv.” – Gács Anna, Élet és Irodalom
Berkovits György (fotó: Tóth Csilla)
A József Attila-díjas Berkovits György V. és Ú. című kétkötetes nagyregénye társadalmi panoráma, felvillantja a huszadik, sőt a huszonegyedik század Magyarországának több meghatározó, jellegzetes eseményét. Tele van tragikus háttér előtt játszódó komikus jelenettel, hétköznapi sorstörténettel, jellegzetes egyéni hangon – Berkovitsra jellemző iróniával – pontos mondatokban elbeszélve. Az első kötet, Díszcserje (kis)asszony, egy különleges nő regénye, a második kötet, Jelzőművész, egy figyelemre méltó férfi története.
Berkovits Györgynek megjelent hat regénye, három szociográfiája, két esszékötete, egy novelláskönyve, egy drámagyűjteménye. A könyvhétre új regénye lát napvilágot, Ckó, a fényképész címmel.
Május 29. vasárnap 17.00 óra.
Szántó T. Gábor
“A kalandregény, a krimi és az esszéregény elemeit vegyítő könyv labirintusszerű fordulatokon át vezeti az olvasót Franz Kafka nyomában: Auschwitztól a prágai zsidó negyeden, Berlinen, majd az oxfordi Bodleian Könyvtáron át Tel-Avivba (…) Merészen kijelenhetnénk, egy zsidó Dan Brown fikciós thrillerébe csöppentünk, noha annál sokkal furfangosabban működik a szöveg, s jobban is van megírva. Az irodalmi utalásokkal megtűzdelt regény az irodalom szövegvilágában is utazik. Ragyogóan szervesül a másik Kafka portréjának megrajzolásában a Kafka parabolái és a kabbala allegóriái közötti kapcsolat (…) Borges felől olvasva állíthatjuk a regényről, hogy olyan szöveglabirintust épít fel, melyben a valóság és a fikció szétszálazhatatlanul összefonódik, hogy a fikció valósága végül a Kafka-kutatók legvadabb álmait is falhoz állítsa.” (Új Szó, Száz Pál)
Szunyogh Szabolcs
“Nem kis teljesítmény a zsidóságról egy összességében átfogó, enciklopédiaszerű kézikönyvet írni. Szunyogh Szabolcs megkísérelte, mert „A zsidók magyarországi történetével foglalkozó tanulmányok általában a holokauszt leírásával befejezik az események ismertetését, mintha a zsidóság nyomtalanul eltűnt volna. Általános hibája a magyar tankönyveknek, hogy a zsidókat egy fantomnépnek állítják be” Megismerhetjük itt a diaszpóra létet, az újkor filozófusait, a haszkalát és a haszidizmust misztikusaival, a polgárosodás korának antiszemita pereit, a cionizmust, a holokausztot, a kelet-európai szocializmus kétarcúságát. Külön téma a zsidók magyarországi története. (Szarka Zsuzsanna, Szombat)
A beszélgetés moderátora Dési János újságíró, akinek a közelmúltban jelent meg Melyik a Jobbik? és a Wallenberg jegyzőkönyv című könyve.
Kapcsolódó cikkek:
Bárdos Pállal beszélget Várnai Pál
„Ha látomásod támad, fejtsd meg!” – interjú Berkovits Györggyel
„Szerettem volna magamfajta budai zsidólány lenni” – Rubin Eszterrel beszélgetett Németh Ványi Klára
Szarka Zsuzsanna: Nem fantomnép – Szunyogh Szabolcs Jákób csillaga című könyvéről
