A szabadkai zsinagóga – fotóesszé

Az itt látható képek Cseri László pécsi fotóművész képes esszéjéből valók.

A szabadkai zsinagógát Komor Marcell és Jakab Dezső eredetileg Szegedre tervezték, a szegediek azonban túl különlegesnek találták, így jutott hozzá a szabadkai hitközség. Közép-Európában csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga nagyobb. A belső térben 850 ülőhely van a férfiak, a karzaton pedig 550 a nők számára.

A zsinagóga földszinti része okkerbarna színekből indul, ami Júdea földjét szimbolizálja, azután áthajlik rózsaszínbe, majd a magasban világoskékbe. A kupola magasságában már a mélykék dominál közben stilizált virág- és növényelemekkel. Így kapcsolódik össze a földi élet a mennybolttal. A szépséges kupolát a napkorong zárja. Az üvegablakok Róth Miksa budapesti műhelyében készültek.

A II. világháború idején a mintegy 6000 főt számláló szabadkai zsidóság többsége az auschwitzi haláltáborba került, ahonnan kevesen tértek vissza. A holokauszt után a zsinagóga nagyobbrészt elhagyatottan állt.

2014-ben megindult a szabadkai zsinagóga felújítása. A New York-i World Monuments Fund támogatásával helyreállították a tetőt, a homlokzatokat. A magyar állam átvállalta a belső teljes helyreállítását., ami több mint kétmillió eurós hozzájárulást jelentett.

2018. május 7-én a szabadkai zsidó hitközség ünnepélyes keretek közt újra avathatta a zsinagógát. Isak Asiel, Szerbia főrabbija vezetésével helyezték el a Tóratekercseket a Tórafülkében, ezzel ismét imahellyé vált az épület.

Sós Csaba György