A pécsi zsinagóga – fotóesszé
Az alábbiakban Cseri László fotóművész képeit láthatják, melyeken a pécsi zsinagóga jelenik meg, a művész látásmódjával. A kísérő szöveget Sós Csaba írta.
A város központjában álló zsinagógát Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervezte romantikus stílusban, és nagyszabású ünnepség keretében 1869. július 22-én Lőw Lipót szegedi, Jakob Heinrich Hirschfeld augsburgi és Ehrlich Ede pécsi főrabbi avatta fel.
A zsinagógát az akkor mindössze 160 családból álló zsidó közösség építtette. 120 000 forintba került, ebből 64 000 forintot a hitközség tagjai hoztak össze előre megvásárolva az üléseket, a bekerülési költség másik felét kölcsönből fedezték. Az épületet 1905-ben Baumhorn Lipót tervei alapján kibővítették. A fából készült padok 448 férfinak kínálnak ülőhelyet; a két oldalt húzódó kétszintes, karcsú oszlopokkal alátámasztott, faragott famellvédű karzat 476 nő befogadására alkalmas.
A zsinagóga főrabbija volt 1948 és 1981 között dr. Schweitzer József, híres huszadik századi kántorai közé tartozott: Ernster Géza, a világhírű basszista Ernster Dezső édesapja.
Orgonája ipartörténeti érték. Építésével Angster Józsefet, az akkor megalakult Orgonagyár vezetőjét bízták meg, ez volt a gyár első műremeke. A világ első Angster-orgonája 1869-ben készült el, 2 manuálos, 24 regiszteres, 1534 síppal rendelkezik.
A pécsi hitközség tagjai közül került ki többek között Fejér Lipót matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas; Bak Adolf hegedűművész; Lenkei Henrik író; Kohut Georges A. New York-i egyetemi tanár.
- szeptember 19-én a zsinagóga első emeleti karzatain nyílt meg az „Együtt éltünk – együtt élünk. A pécsi és baranyai zsidók története a 18. századtól napjainkig” című állandó kiállítás.
Címkék:Pécsi zsinagóga