A haszidizmus térképen

Írta: Szabó Alexandra M. (New York) - Rovat: Kultúra-Művészetek, Történelem

A New York-i YIVO kutatóintézet kiemelt eseményként ünnepelte a lengyel történész professzor, Marcin Wodziński új könyvének megjelenését.

A könyvbemutatón a történész, mialatt beavatta a közönséget kutatásának struktúrájába, elmesélte személyes és egyben szakmai indíttatását a haszidizmus részletes kutatására.

Az angolul megjelent kötet címe Historical Atlas of Hasidism (A haszidizmus történelmi atlasza), amely „új”, izgalmas műfajban mutatja be a vallási irányzat spirituális változásait egészen a kialakulásától napjainkig. A kötet érdekessége és egyben erőssége, hogy a térkép mint eszköz a megértés központja lesz a további kérdésfeltevésekhez és értelmezési keretekhez. Nem meglepő, hogy Wodziński eredeti célja az volt, hogy jobban megismerje a haszidok világát, hogy – ahogy önmagát hívja – kívülállóként betekintést nyerhessen, és ezzel a fantasztikus művével mindezt másokkal is megoszthassa.

A haszidok saját spiritualitásukban látják önmaguk lényegét, míg a szekuláris zsidók szempontjából a haszidizmus egy a közösségüket fenyegető mozgalom, a nem-zsidó társadalom számára pedig a sztereotípiák tökéletes kiindulópontjaként szolgál a misztikuma. Kiemeli, hogy a keresztény terminológia is szektaként utal a haszidizmusra, és végül ez a többszörös egymást váltó nézőpont korlátozza a haszidizmus valódi megértését. A kötet tehát vitára hív mindenkit, aki a haszidizmus „megfejtésére” törekszik.

A kötet felfedezése, hogy a haszidizmus spirituális struktúrája miként változott a városiasodás jegyében. A térképeken követhető, ahogy a haszid közösségek egyre inkább városok felé tendálnak, s úgy változnak a cádikok hatáskörei: vidéken, falvakon keresztül nézve egy átlagos haszid életében a rebbével való találkozás magát a felemelkedést, az aliját jelentette, viszont kilépve a stetl-ből, egy nagyvárosban akár naponta is lehet a rebbékkel találkozni, ráadásul több szellemi vezető jelent meg a színen. A szerző ezt a változást humorosan „Haszidizmus á la carte”-nak hívta, ugyanis a rebbét és a közösséget, melyhez a városi hívő tartozni kíván, már választani lehet – amely fejlődéssel a haszidizmus spirituális kölcsönhatásai is merőben megváltoztak.

A térképek segítségével hasonló strukturális különbségeket fedezhetünk fel gazdasági tekintetben is a különböző haszid közösségek között. A harmadik fejezetben a társadalmi rétegek különböző koncentráltságát olvashatjuk le a térképekről, hogy melyik haszid kollektívához tartoztak a gazdagabbak és melyhez a szegényebbek, ezzel megcáfolva azt a tézist, hogy a haszidizmus a szegények vallása (volt a 19.-20. században). A különböző archív dokumentumok a haszid közösségek adóügyeivel kapcsolatban is új értelmezési keretet nyernek a térképek tekintetében, hiszen láthatóvá válnak a dokumentumok keletkezésének helyszínei, illetve mozgásai, melyből kiderül, hogy ezek egyben kereskedelmi útvonalakat is jelölnek, amely a haszid közösségek legfontosabb pénzforrása volt.

Ugyanebben a fejezetben a szerző gyorsan meg is cáfolja azokat a haszid-ellenes narratívákat, miszerint a spirituális vezetők legfőbb célja a haszonszerzés lenne.

A bevételeket visszaforgatják a közösségi életbe vallásgyakorlati célból, mint például az újonnan épülő stibl-ök (haszid imaházak) építése. Jogosan jegyzi meg Wodziński, hogy mindezt korabeli térképeken elhelyezve lehet igazán értelmezni, hiszen a falvak vagy városok nevei ma már nem feltétlenük ugyanazt a területet jelölik, vagy akár már nem is léteznek.

Wodziński atlasza kilenc fejezeten keresztül számos más fizikai és jelképes elmozdulásra hívja fel a figyelmet (külön kitér a haszid nők szerepére is!), melyeknek ismertetése egy előadásba nehezen fért volna bele. A lengyel történész munkájának egyik legnagyobb eredménye mégis az, hogy a zsidó történelmi kutatás számára új platformot alakított ki, mely amellett, hogy segíti a megértést, rengeteg új kérdést is formál. Hatalmas technikai háttérmunka van ezekben a térképekben, precizitásuk mellett a digitális kutatás csúcsait reprezentálják Waldemar Spallek kartográfiai ábrázolásai.

Ez az atlasz mindenkinek szól, és mindenkinek újat mutat. A haszidizmus képes és térbeli megismerésén túl, új szemléletű, fontos historiográfiai mű született.

támogatás
[popup][/popup]