A 6. századból származó Tóra-maradvány szövege megegyezik a ma ismert tórai szöveggel

Írta: MTI - Rovat: Kultúra-Művészetek, Történelem

A kumráni tekercsek után a legrégebbi fennmaradt bibliai részletet rejtette az izraeli Ejn Gediben talált ezerötszáz éves, égett tekercsmaradvány, melyet CT-vizsgálattal fejtettek meg

– írta kedden a Háárec izraeli újság.

Writings, believed to be ancient Hebrew script from the bible, is displayed on a computer screen at the Israel Museum in Jerusalem July 20, 2015.  Israeli archaeologists said on Monday they had discerned the biblical writing on a 1,500 year old scroll they deemed the oldest biblical text found since the Dead Sea Scrolls. Using micro C-T scanning and virtual mapping techniques scientists last week discerned an ancient Hebrew script of what experts say are the first eight verses of the bible's old testament book of Leviticus, a curator at the Israel Antiquities Authority said. REUTERS/Amir Cohen

A töredékékeken Leviticus könyvének első nyolc verse olvasható. Fotó: REUTERS/Amir Cohen

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei CT-vizsgálattal tárták fel az utóbbi néhány hétben egy Kr. u. hatodik században írt, de égése miatt mostanáig olvashatatlan, öt centiméteres tekercsmaradvány szövegét, amit 45 évvel ezelőtt találtak a Holt-tenger melletti Ejn Gediben egy zsinagóga romjai közt.

    Mózes harmadik könyvének, a Leviták könyvének kezdő sorait tartalmazza a tekercs, amelyről így kiderült, hogy az 1947-ben megtalált, a Kr. e. második és az Kr. u. első század között készült kumráni tekercsek után a legrégebbi eddig fellelt bibliai részlet.
    Hétfőn Jeruzsálemben Miri Regev izraeli kulturális és sportminiszter, valamint a régészeti hatóság elnökének jelenlétében tartott sajtótájékoztatón ismertették a szenzációs felfedezést.
    Az Ejn Gediben lévő hatodik századi zsinagóga nyomait a hatvanas években tárták fel a régészek, akik megállapították, hogy az épület egy hatodik századi tűzben égett le a Szentföld bizánci korszakának végén.
    Az egykori település lakói a tűzvész után nem tértek többé vissza, sorsára hagyták a korabeli megégett tóratekercseket, az ott talált bronzlámpást és 3500 pénzérmét is.
    A kutatást végző Szefi Porát professzor szerint vagy korabeli beduin törzsek csaphattak le a településre, vagy a bizánci hatóságokkal kerültek összetűzésbe az egykori falu lakói.
    A porig égett romok között egy tóraszekrényt is találtak, benne a megégett tekercset, amelyet a Jeruzsálemi Izrael Múzeum régi iratokat kezelő laboratóriumába szállítottak.
    A múzeum műhelyében az utóbbi években új módszereket is bevetettek az eddig olvashatatlan szövegek tanulmányozására, átvilágítására, megfejtésére. Az Ejn Gediben talált tekercset egy modern mikro-CT-vel vizsgálták meg, amit általában egerekkel végzett kísérleteknél alkalmaznak.
    Az eredményeket elküldték az amerikai Kentucky Egyetemen dolgozó Brent Seales professzorhoz, aki a képek olvasásához különleges módszert dolgozott ki, ezzel tette láthatóvá az egykori szöveget: a Leviták könyvének első nyolc szakaszát.
    A frissen megfejtett Ejn Gedi-szöveg első tanulmányozásából kiderült, hogy nincs lényegi különbség a hatodik századi és a ma ismert bibliai rész között.
    További, hasonló állapotban talált ősi iratok tanulmányozását tervezik a jövőben a legújabb tudományos módszerekkel – közölte a Júdeai-sivatagban talált tekercsekért felelős Pnina Sor.
támogatás

Címkék:6. századi lelet