„40 százalék a külföldiek aránya”

Interjú Dr. Vadas Verával, a Zsidó Nyári Fesztivál igazgatójával

 – A 17. Zsidó Nyári Fesztivál a holokauszt 70. évfordulójára reflektál. Mely fontosabb programok fogantak az emlékezés jegyében?

– Ennek szellemében került be a fesztivál idei programjába például a Radnóti Miklós életével foglalkozó rendhagyó előadói est, vagy Alföldi Róbert és a Szakértők zenére és szavakra hangszerelt estje, melyen Konrád György Kutató kezek című esszéje hangzik el. Ezek az előadások az Uránia Nemzeti Filmszínházban már teltházasak. Különleges önéletrajzi dráma idézi fel – Egy pesti lány címmel – a polgári idilli világból a zsidóüldözés valóságába zuhanó kamaszlány sorsát, Olasz Ági előadásában, Szántó Erika rendezésében. Műsorra tűztük a Nemzeti Táncszínház és a Budapest Táncszínház közös produkcióját is, amely Anne Frank ismert napló-történetét a kortárs táncművészet és az irodalom kifejezésmódjának ötvözésével mutatja be. A Kislányom, Anne Frank című előadáson a lánya naplóját először olvasó édesapát Gálffi László alakítja. Az idén vidéken is több előadásunk kapcsolódik a holokauszt megemlékezéshez. Veszprémben Martin Sherman: Rose című monodrámáját, Vári Éva előadásában, Ilan Eldad rendezésében mutatjuk be. Pécsett és Gyöngyösön ugyancsak az Egy őrült nő naplója című monodrámát láthatja a közönség, Kancsár Orsolya alakításában. Megrázó élmény az Életben tartva az emlékeket – Utazás a holokauszton át című poszter-kiállítás a Goldmark teremben, amely több nemzetközi szervezet által kiírt poszterverseny legjobb műveit mutatja be, az ENSZ bécsi nemzetközi központja után először Budapesten.

A fesztivál kiemelkedő jelentőségű rendezvénye az Imák Auschwitz után címmel a Rumbach utcai zsinagógában nyíló kiállítás: különböző felekezetekhez tartozó személyiségek fogalmazták meg gondolataikat a holokausztról, és az általuk írott szövegekre, imákra neves képzőművészek reflektáltak műveikkel.

– Melyek a fontosabb színhelyek?

– Az idén több mint tíz helyszínen zajlanak a fesztivál eseményei. A legfontosabb és legnagyobb „koncertterem” változatlanul a Dohány utcai zsinagóga, ahol a fesztivál több ezres közönséget vonzó, úgynevezett nagy koncertjeit tartjuk. Fontos és régi helyszín az Uránia Nemzeti Filmszínház, amely egyaránt alkalmas kisebb koncertekre és színházi produkciókra. Az intimebb zenei műfajok – mint például a jazz –a Rumbach utcai zsinagógában kapnak helyet. Néhányéve bekapcsolódott a felújított a Goldmark terem is, ahol kiállítások, előadói estek, rendhagyó műfajok jelennek meg. Új helyszín az idén a RAM Colosseum, a Zeneakadémia, a MOM Kulturális Központ, a Kárászy Szalon, a Lakásgaléria. Új színt hoz a fesztivál életébe a Mazel Tov gasztro-kultúrtér a zsidó negyed szívében.

– Kik az új művészek a fesztivál zenei, színházi, irodalmi, képzőművészeti palettáján?

– Vannak a fesztiválhoz kezdetektől kötődő művészek, együttesek, mint a Budapest Klezmer Band, Horgas Eszter fuvolaművész, aki szintén sokadszor lép fel a fesztiválon, visszatérő művészvendégünk Korcsolán Orsolya is, akinek lemezbemutató koncertjén az idén egy egészen fiatal csellóművész debütál: Sugár Nátán, aki egyébként a kisfia. Először ad koncertet a fesztiválon Zorán, a Budapest Bár, Bangó Margittal és László Boldizsárral, a Kőszegi New5, a Lukács Miklós trió, az örmény David Yengibarian harmonikaművész. Több külföldi vendégművész is érkezik, többek között Giora Feidman, a klezmerkirály, aki már nem először vendégünk, a 32 fős Jeruzsálemi Akadémiai Kórus, de jön az amerikai Frank London, az ír Nick Roth szaxofonos és sorolhatnám. A régi fellépők is mindig új műsort hoznak, így az idén is lesz Pár-beszéd, Dés Lászlóval és íróbarátaival, Horgas Eszter az ugyancsak többszörös fesztivál-szereplő Falusi Mariannal készített új zenei anyagot, Bródy János ezúttal önálló koncerttel zárja majd a fesztivált. Az összművészeti igény jegyében említhetem rendhagyó emlékestünket is, mely két részből áll. Az első részben egy dokumentumfilm mutatja be Robert Capa fotóművész életének eddig kevésbé ismert részleteit, majd a második részben idézzük fel, egy különleges összeállításban versekre írt dalok segítségével emlékezünk a művész, életére, szerelmére Gerda Taro-ra, akit Maia Morgenstern formál meg. A verseket Jávori Fegya zenésítette meg és művésztársaival, Nagy Anna harmonikaművésszel és Gazda Bence hegedűvirtuózzal adják elő. A közélet jelenségeire is érzékeny Arató András fotóművészként először mutatkozik be a fesztiválon.

– A fesztivál hogyan szólítja meg a nem zsidó közönséget?

– A Zsidó Nyári Fesztivál mindenkihez szól, akik érdeklődnek a zsidó kultúra iránt, akik szeretik és értékelik azokat a sajátos műfajokat és műveket, amelyek a zsidó identitás meghatározói. A zsidó kultúra, éppen úgy, mint más népeké Európában, közös és egyetemes értéket képvisel. A fesztivál ennek jegyében teljesen nyitott, egyszerűen azoknak szól, akiknek tetszik, amit nyújt. Szerencsére ez a kör évről évre bővül, nem panaszkodhatunk a programjaink látogatottságára. Vannak előadásaink, amelyekre egy-két nap alatt elkeltek a jegyek.

– A látogatóknak hány százaléka külföldi?

– Már több éve mintegy 40 százalék a külföldiek aránya. Ezt viszonylag pontosan tudjuk mérni, az internetes jegyvásárlásokból, illetve az évenkénti kérdőíves felmérésünkből. A külföldi látogatók, sokan közülük külföldön élő magyarok, kifejezetten a fesztivál kedvéért erre az időszakra időzítik budapesti látogatásukat. Örülünk annak, hogy a fesztivált sikerült kulturális turisztikai eseménnyé tenni, ami a fővárosnak jelentős bevételt hoz. A statisztika igazolja ugyanis, hogy a fesztiválvendégek hosszabb időt töltenek el, és jóval többet költenek, mint az átlagos turisták. Általában a fesztiválokon a turisták átlagos tartózkodási ideje 2,82 nap, a napi költése 18 ezer forint, a fesztiválvendégek a kereskedelmi szálláshelyek foglaltságának 19,1 százalékát adják. Ugyanezen számadatok a Zsidó Nyári Fesztivál vendégeire duplán vonatkoznak: átlagosan négy éjszakát töltenek nálunk, 90 százalékuk négy-öt csillagos szállodákban. A napi költésük pedig 35-40 ezer forint között van!

– Támogatói, médiatámogatói (szponzori) oldalról bővült-e a partnerek köre?

– Szponzoráció szempontjából sajnos nem. Sőt azzal is szembe kell néznünk, hogy a meglévő partnereink büdzséje is szűkebb, így a támogatások mértéke sem növekszik az utóbbi években, miközben a költségeink folyamatosan emelkednek. Az idén különösen szoros költségvetésből gazdálkodunk, fő forrásunk a jegyértékesítésből származó bevétel. Így a Zsidó Nyári Fesztivál nem tud kedvezményes áron jegyeket, bérleteket kínálni. Olcsóbb jegyárakkal a fesztivál 17 éve megszokott magas színvonalából kellene engedni, ezt pedig nem szeretnénk. Ugyanakkor példásan jó az együttműködésünk a médiapartnerekkel: komoly segítséget kapunk tőlük a fesztivál eseményeinek, programjainak népszerűsítéséhez. Ez rendkívül sokat jelent számunkra, hiszen ha szélesebb körben, többekhez jutnak el a fesztivál hírei, több látogatóra is számíthatunk.