Magyar ünnep

Írta: Szombat - 2010-12-01 Rovat: Kultúra-Művészetek

Magyar darabot olvasni szívmelengetően jó. Mert akárhonnan csűrjük-csavarjuk, mindenütt jó, igen, de legjobb otthon. Belepillantani abba a tükörbe, amelyet velünk élő kortársunk állít elénk magunkról, hogy “mik vogymuk?” – izgalmas és veszélyes utazás.

Nemezeti Színház

Egyrészt azért, mert a pihenő- és ünnepnapok betartásának parancsa régóta foglalkoztat – például hogy lehet-e, kell-e engedelmeskedni mindig a naptárnak, a szokásoknak, és ünnepelni, bármi történjék is egyébként azokban a napokban. Másrészt azért, mert éppen e parancsolat adott ihlető lökést hőseimnek – Weiner Jankának és az ő rokonainak, barátainak -, ami által egy dráma színpadára léphettek. Harmadrészt azért, mert így kínálkozott rögtön a cím – Magyar ünnep – s egyben a magyar történelem kilencszáznegyvenes évein végignyúló vezérmotívum, amely egybefoghatja mindazt, amit mondani szeretnék “Istenről, hazáról és családról”, ha szabad így kifejezni magam. Ki hogyan ünnepelje ebben a társaságban Észak-Erdély 1940-es visszacsatolását? A baráti és a szerelmi vonzalmak elősegítik, avagy inkább megnehezítik a világban való eligazodást, a tisztánlátást és a mindenkori választást, hogy mikor mitévő is legyen az ember? Illetve hogyan lesz Gábor Palcsi gimnazistának hosszú nadrágja, melyben iskolája 1944-es egyházi ünnepén mint szólóénekes fölléphet? Csak néhány kérdés azok közül, amelyek fölvetődnek majd – magam is igen kíváncsi vagyok, hogyan – azon az előadáson, amelyre Alföldi Róbert vezetésével a Nemzeti Színház művészei készülnek.” – Závada Pál

“Magyar darabot olvasni szívmelengetően jó. Mert akárhonnan csűrjük-csavarjuk, mindenütt jó, igen, de legjobb otthon. Belepillantani abba a tükörbe, amelyet velünk élő kortársunk állít elénk magunkról, hogy “mik vogymuk?” – izgalmas és veszélyes utazás. Sejtjük, hogy az út nehéz, rögös, olykor fájdalmas lesz, és a végén – nincs mese – magunkkal kell szembenézni.” Alföldi Róbert

Író: Závada Pál
Vezényel: Silló István
Zene: Bella Máté
Rendező: Alföldi Róbert

Színész:
Weiner Janka, fényképész – Nagy Mari
Gáborné Emma, divatáruboltos, Janka unokatestvére – Söptei Andrea
Flórián Imre, katonadiplomata, Janka szeretője – Znamenák István
Flamm Johannka, sajtóhivatalnok, Imre öccse – Földi Ádám
Weiner Otto, segédlelkész, Janka öccse – Szatory Dávid
Urbán Vince, újságíró, Imre és Johannka unokatestvére – Szabó Kimmel Tamás
Geiger Márta, Imre és Vince szeretője – Gáspár Kata
Gábor Palcsi, Emma és Dezső fia – Mátyássy Bence

Jelmez: Gyarmathy Ágnes
Díszlet: Menczel Róbert
Dramaturg: Vörös Róbert
Rendezőasszisztens: Herpai Rita