16 éves kortól lehet jelentkezni – Gólem Ifjúsági Társulat

„Én nem szerettem iskolába járni és itt azt érzem, hogy nem iskolába járok, mégis egyre jobb vagyok.”

A Gólem Színház 2005 májusában alakult, amelyből 2017-ben nőtte ki magát a Gólem Ifjúsági Társulat. A Madách Imre Gimnáziumban alakult színjátszó körbe becsatlakozott többek között Németh Virág, aki a társulat vezetője lett, és egyengeti a fiatalok útját. Ebből a gimnáziumi társaságból később kivált egy kisebb tehetséges csoport, akik a Jurányi Házban bontogatták tovább szárnyaikat.

A belváros szívében megbújó Gólem Színház 2020-ban foglalta el a helyét a Csányi utcában, ahol a kicsi és a nagy gólemesek is próbálnak és fellépnek, a nem is olyan régen felújított épületben.

Dajka Szúra Szeréna színésznő, a Gólem Színház kommunikációs munkatársa mesélt a kezdetekről:

„A nyáron zajlott folyamatos felvételik révén elkezdett egyre jobban bővülni a csapat. Azóta már mindenki leérettségizett, aki akkor kezdett, és az időközben Gólem Diák Stúdió néven játszó csoport 2021 óta Gólem Ifjúsági Társulat és Tanoda néven fejlődik és játszik, jelenleg 14 fővel, havonta 3-4 előadással.”

Az ifjúsági társulat diákjai a tinédzserekre jellemző bátorsággal és nyitottsággal vállalják színházi feladataikat. Őszintén hiszik, hogy a Gólemben tényleg övék a világ.

Bagoly András, a társulat tagja szerint: „Minden évben meghirdetjük a felvételit, amelynek csak alsó korhatára van, 16 éves kortól lehet jelentkezni hozzánk. Amikor valakit felveszünk, az nem olyan, mint egy vendég, hogy egy vagy két évig a társulat tagja lehet, hanem itt tartjuk. Tőlünk általában elmenni szoktak, például azért, mert felvételit nyer a Színház- és Filmművészeti Egyetemre vagy leszerződik valamelyik színházba.”

Mivel ahhoz, hogy valaki az Ifjúsági Társulat tagja lehessen, nincsen felső korhatár, ezért adódott az a kérdés, hogy mégis meddig lehet valaki a társulat résztvevője. Szúra és András szerint addig, amíg az ember nem érez magában óriási nyugtalanságot, hogy 20 előadásban játsszon egy hónapban, mert erre itt nincs lehetőség.

A társulat tagjai általában dolgoznak vagy egyetemre járnak a próbák és az előadások között:

„Mivel egy tanoda vagyunk, és elsősorban azért vagyunk itt, hogy a színészmesterséget tanuljuk, hogy később ez lehessen a szakmánk, ezért teljesen ingyen csináltuk eddig az évadig. Most már szakmailag ott tartunk, hogy az előadások egy részének bevételét megkapjuk, és tagdíjat sem kell fizetnünk, mert sok előadásunk van egy hónapban” – mondta Szúra.

András elmesélte, hogy alapvetően nincsenek óráik, mint az egyetemen, hanem folyamatosan próbálnak, gyakorolnak, ez a fejlődés kulcsa. Olyan előadások létrehozásán dolgoznak, amelyekben a tinédzserek és a fiatal felnőttek kerülnek fókuszba.

Az előadások a pedagógiai alapokra helyezik a hangsúlyt, amelyet Németh Virág dramaturg és Borgula András stúdióvezető és művészeti vezető is segít. A színházi adaptáció mellett a fiatal tehetségeknek lehetőségük nyílik arra is, hogy saját darabokat írjanak és rendezzenek. A próbateremben úgy lehetnek önmaguk, hogy valaki más bőrébe bújnak – biztonságos, értő közegben fedezhetik fel személyiségüket, a játék örömét; emellett pedig a színház szakmai oldalát a gyakorlatban ismerik meg. Az sem utolsó szempont, hogy olyan közösséggé kovácsolódtak össze, amelyet egyszerre irigységgel és csodálkozással szemlélünk: bárcsak nekünk is megadatott volna ez az élmény kamaszkorunkban, amikor a legnagyobb szükségünk lett volna rá.