Hagyományőrzés és töretlen hit

Írta: Fintor Fruzsina - Rovat: Közösség

Schmidt Orsolyával, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület vezetőjével beszélgettünk, aki 2016 óta végzi töretlen lelkesedéssel feladatát, hogy Pápán a Holokauszt okozta tragédiák után újra felélessze a zsidó kulturális életet és hagyományokat, valamint megismertesse a nem zsidó származású érdeklődőket Pápa és az ott élő zsidóság múltjával és jelenével.

Schmidt Orsolya

Az egyesület 2006-ban jött létre, Orsolya elmondta, hogy őt megelőzően ketten is töltöttek be vezetői szerepet. Őt az előző elnök bízta meg: „Mivel alkalmasnak tart a feladatra és már szeretné átadni a stafétát.”- Idézte fel Schmidt Orsolya, az egyesület jelenlegi vezetője.

Kérdésemre válaszolva beszámolt arról, hogy saját kötődése is arra sarkallta, aktívan vegyen részt a pápai zsidóság életében:

„Annyi a kötődésem, hogy a nagypapám volt zsidó anyai ágon. Az ő első családját az Auschwitz felé tartó vonatokon ölték meg. A második házasságából született az édesanyám és így lettünk mi. Vele magával sajnos nem találkozhattam, mert előbb meghalt, minthogy én megszülettem. Nem tartotta látványosan a zsidósághoz kötődő hagyományokat és szokásvilágot, viszont minden pénteken elment az imaházba és az ottani férfiakkal közösen gyakorolta vallását. Sem az édesanyám, sem én nem tanultunk a családban semmit a zsidóságról. Nálunk annyi volt a megemlékezés, hogy minden évben elmentünk a Holokauszt megemlékezésre és a temetőbe, majd a nagypapám sírjához.”

A Hagyományőrző Egyesület létrejötte újabb lehetőséget teremtett Schmidt Orsolyának és családjának zsidó gyökereik megismerésére:

„Létrejött az egyesület, amiben már aktívabb szerepet vállaltunk. Rendezvényekhez kötődően próbáltunk tanulni a zsidóságról, majd amikor megválasztottak, a titulusom is arra predesztinált, hogy minél többet tudjak velük kapcsolatban. Évek óta szembe találkoztam valamilyen formában a judaizmussal. Mindig olyan könyvek kerültek a kezembe, amik ezzel a témával foglalkoztak, nyilván nem véletlenül! Ezt követően, már tudatosabb döntés volt az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) Mesterképzése, valamint a kapcsolatépítés. Így jutunk el máig, amikor azt mondhatom, hogy szerencsére, viszonylag sok helyen tudnak az országban a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesületről. Azt tudni kell a pápai zsidóságról, hogy a 19. században nagy és meghatározó volt országos szinten is, hiszen jelentős jesivával rendelkezett. A harmadik legnagyobb zsinagógánk van az országban. A Dohány utcai és a szegedi zsinagóga után itt található a harmadik legnagyobb. Több, mint 3000 fős közösségre emlékezhetünk, , ami azt jelenti, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a pápai lakosság körülbelül 24% a volt zsidó. A jesivában neves rabbik és tanítók voltak. Többek között Lőw Lipót volt az, aki felavatta a zsinagógánkat 1846. szeptember 11-én. Most 175 éves a zsinagógánk. Egy olyan közösségről beszélünk, ami meghatározó volt, és olyan rabbikat adott az országnak, a világnak, akik aztán tovább vitték tudásukat.”

Milyen hatása volt Holokausztnak egy ilyen hatalmas és meghatározó zsidó közösségre?

„Nyilván, az ismert okok miatt, a Holokausztot követően pár száz főről beszélhetünk, akik visszatértek a városba és a környező településekre. 1956-ban megint sokan elmentek innen,  szinte elfogyott a hitközség. Amikor 2006-ban létrejött az egyesület, még működött a Pápai Zsidó Hitközség, de nem ugyanolyan aktívan, mint régen. Az idősek elfogytak, a fiatalok pedig szép lassan elmentek a városból. Mára ott tartunk, hogy ebből a hatalmas közösségből nincsen meg a 10 férfi, ami vallásilag fontos lenne, így nincsen aktív hitközség sem,  ezért működik az egyesület. Nehéz besorolni, hogy mi hova tartoznánk. Hajdan volt neológ, ortodox és haszid közösség. Ha meg kéne határozni, vélhetően a neológiához állnánk közelebb, de mivel nincsen hitközség, ez a meghatározás tulajdonképpen nem releváns, mert vannak zsidó gyökerekkel rendelkező, Pápán élő emberek, de nem nevezhető meg, hogy mely irányzathoz tartoznak, hiszen mi hagyományőrző, kulturális közösségként működünk.”

Mit gondolsz, most 2021-ben Pápán mennyire érezhető az antiszemitizmus, illetve mennyire engednek teret a pápai zsidóságnak?

„Pápán azt kell mondjam, hogy szerencsére egyáltalán nem érezhető, nyilván teszünk is érte. Az egyesületünk egyik legfontosabb feladata az, hogy ismeretterjesztő előadásokat tartson. A mi rendezvényeink mindenki számára nyitottak, ez nagyon fontos. Nem zárt ajtók mögött működünk! Tagjaink között kilencvenkilenc százalékban nem zsidó emberek vannak. Egyszerűen érdeklődnek a zsidó vallás, szokások, hagyományok, gasztronómia és kultúra iránt. Szeretnék azt jobban megismerni. Úgyhogy a működésünk egyik legfontosabb szerepe pont az, hogy elmondjuk, a zsidó fogalom mennyi mindent takar, és ez által megszüntessük azokat a sztereotípiákat. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk minden felekezettel a városban. Kerekasztal-beszélgetéseket szervezünk a lelki vezetők részvételével. A város vezetése támogat bennünket, részt vesz a rendezvényeinken. Amennyiben van lehetőség, olyan pályázatokat ír ki, amelyeken civil közösségként mi is részt tudunk venni. Tehát azt gondolom, hogy nem lehet okunk panaszra. Reményeim szerint ez így is marad, hiszen az országban többfelé vannak olyan megnyilvánulások, amelyek szerencsére eddig bennünket elkerültek.”

A pápai zsinagóga

A pandémia mennyire befolyásolta az életkörülményeiteket, illetve a rendezvényeiteket?

„Nyilván befolyásolta, hiszen egy bizonyos időszakban nem tudtunk találkozni. Azonban nagyon fontosnak tartottuk a kezdetektől – ha jól számolom, akkor a tavalyi év áprilisától -, hogy szorosabbá fűzzük a kapcsolatot tagjainkkal e-mailen keresztül. Nem mindenkinek van e-mailje és nem mindenki tud Zoom-hoz csatlakozni, de aki szeretett volna, azzal elkezdtük az online térben való kapcsolatfelvételt. Ez azt jelenti, hogy elindult egy heti rendszerességű olyan e-mail, amiben próbáltam minél érdekesebb cikkeket összeválogatni a zsidóságot illetően. Ebben benne volt a kultúra, a gasztronómia, a vallás, benne voltak a hetiszakaszok. Ez heti rendszerességgel, Heti Tanulós néven indult. Ezt kezdetben megkapták az egyesületi tagok, majd azok is, akik rendszeresen részt vesznek a rendezvényeinken, de nem tagjaink, és megadták az e-mail címüket. Elindult egy folyamatos kapcsolattartás. Fontosnak tartottuk azt is, hogy ne hagyjuk egyedül a tagjainkat, például akik idősebbek vagy nincsenek rokonaik, hozzátartozóik. Nekik azonnal kialakítottunk egy olyan csapatot, akik bevásárolnak, gyógyszert intéznek, segítenek. Aztán szépen lassan elindult az is, hogy ha nem tudunk személyesen találkozni, akkor legyenek Zoom-on keresztül beszélgetések. Találkoztunk úgy is a Zoom-on keresztül, hogy beszélgettünk, de voltak meghívott vendégeink is. Beszélgettünk az ünnepekről, és online is megtartottuk őket, például Hanukánk volt ilyen formában. Amire nagyon büszkék vagyunk, hogy az első Széder estét is megtartottuk az egyesület életében, és ez online volt. Végigmentünk a Hágádán, úgy, hogy mindenki olvashatott. Megosztott képernyővel mindenki előtt ott volt a terített asztal, így ez nagyon nagy élmény volt. Ebben voltak résztvevőink is a Zalaegerszegi Hitközségtől, akik velünk ünnepeltek. Akik az online térben nem tudtak részt venni, azokkal maradt a telefonos beszélgetés, illetve találkoztunk az utcán. Egy idő után szerveztünk sétákat, hogy egy kicsit a természetben találkozhassunk. Ami nagyon fontos, hogy szorosabbá vált a kapcsolatunk a többi hitközséggel is, akik az online térbe szorultak. Részt tudtunk venni szombatfogadásokon, beszélgetéseken, így amennyit elvett az online tér, annyit adott. Nagyon büszkék vagyunk, hogy a Heti Tanulós hírlevél január óta már hírújságként működik, három oldal van szerkesztett formában! Az ország több hitközsége is igényt tartott rá, úgyhogy már ők is olvassák!”

 Kik voltak a vendégeitek?

„Vári György volt az egyik online vendégünk, aki a vírus miatt sajnos többször le kellett mondja az ide utazást, így ezt végre próbáltuk Zoom-on pótolni. Illetve egy nagyon kedves tagunk, aki nekünk régóta segít már a rendezvényeinken, ő Gyertyános András, akivel a Purimot szoktuk együtt ünnepelni. Pestről szokott hozzánk érkezni, de most a Zoom-on próbált nekünk segíteni és egy kicsit tanítani bennünket. Őket emelném ki, hiszen előadóként is vállaltak szerepet a rendezvényeinken!”

Pápa, a Főtér egy légifelvételen

Most kezdtek egy kicsit kifelé nyitni a járvány adta helyzetből?

„Nyár elejétől igyekszünk visszatérni a régi kerékvágásba. Megkezdődtek az egyesületi összejöveteleink két-három heti rendszerességgel a nyár elején. Elindultak a Zsinagógai Sétáink, ami most már egy sorozatunk évek óta, ez ismeretterjesztő előadásokat jelent, ahol szintén meghívott előadók vannak. Ebből 5 van minden nyáron, egymás után következő heteken. Holokauszt megemlékezésünk is volt, idén a temetőben, a járványügyi szabályok miatt. Szeptemberben volt a Zsidó Kulturális Napok Rendezvényünk, amire már jöttek ugyanúgy a fellépők: kórus, kántor, rabbi és kerekasztal beszélgetés volt. Sőt, idén kibővült a rendezvény, mert Mácsai Pál Örkény-estjét is láthatták az érdeklődők. Önálló színházi előadás volt a Pegazus Bábszínház színháztermében.”

„ Mi visszacsöppentünk a megszokott kerékvágásba és azt gondolom, hogy szerencsére azok, akik eddig jöttek a rendezvényeinkre, ugyanúgy csatlakoznak hozzánk. Talán egyre többen elfogadták, hogy nem tabu a zsinagóga, be lehet jönni bárkinek. Nagyon sok látogatót kalauzolunk itt, akik az ország különböző pontjairól jelentkeznek be. A Nagyváradra tervezett több napos kirándulásunk sajnos még mindig csúszik a vírus miatt, viszont most megyünk Keszthelyre november 21-én az ottani hitközséghez, megnézni a zsinagógát – ha nem szól közbe semmi.”

Milyen tárgyi emlékek mutatják Pápán a zsidóság jelenlétét és múltját?

„ A zsinagógában van egy állandó kiállítás Elfeledett szomszédaink címmel, ami Gyekiczki András nevéhez köthető, és a pápai zsidó családokat mutatja be tablók és képek formájában. Annyi volt a képanyag és az adatgyűjtés során fellelt emlék, hogy ebből most már három anyag készült. Jelen vannak a botlatókövek, ami Gunter Demnig, német szobrásznak köszönhető, aki ezt országosan, illetve európai szinten végzi. Most már több mint 10 botlatókő van a városban. A múltat őrzi még két darab mezüze hely, ami bizonyítja, hogy zsidó családok éltek a belvárosi házacskákban. A többi ajtótokot sajnos kicserélték már a városban. Továbbá két zsidó temetőnk is emléket állít a múltnak és egyúttal a közösség nagyságát is mutatja. Ezek szintén látogathatóak bejelentkezéssel, csoportokat szoktunk vinni. Az ismeretterjesztő előadásaink egyike mindig a temetőben zajlik, hiszen régen ugyanolyan rejtettnek számított egy zsidó temető, mint a zsinagóga. Van egy régi imaházunk, ahol a közösségünk akkor találkozott, mikor a zsinagóga már túl nagy volt. Ez közvetlenül a zsinagóga szomszédságában van, ami most a New York-i haszidok bérleménye. Itt található a mikve (rituális fürdő), ami működik. Található még egy imaterem Tórával, imakönyvekkel, valamint a haszid rebbe szálláshelye. Mivel ez az ő bérleményük, mi sajnos nem használhatjuk, de ettől függetlenül része a pápai zsidóság emlékhelyeinek.

Szeretnénk egy helytörténeti kiállítást, ami legalább egy kis szoba, de ehhez még várjuk, hogy legyen egy olyan saját helyünk, ahol ezt meg lehet teremteni.”

Antikváriusként dolgozol a Pirinyó Antikváriumban, ami szintén megtalálható a Facebook-on. Gondolom sok zsidósággal foglalkozó könyv érkezik hozzád.

„Nagyon kevés zsidósággal kapcsolatos témájú írás kerül be, de azt azonnal félreteszem az egyesület könyvtárába, mivel nagyon kevés könyvünk van, és gyűjtjük, hogy, amikor lesz saját helyünk, ki tudjuk alakítani a könyvtárat.”

Mindazoknak, akiket érdekel a múltunk egy fontos darabja, vagy csak szeretne kultúrával egybekötött utazáson részt venni, annak figyelmébe ajánlanám Pápát, valamint a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesületet. Ha valaki érdeklődne vagy esetleg többet szeretne olvasni róluk, erre több lehetősége is van az egyesület Facebook oldalán, valamint a Pirinyó Antikvárium Facebook felületén.

A szerző az OR-ZSE hallgatója, az írás a Szombat gyakornoki programjának keretében készült.

támogatás
Pop up banner

Címkék:Hagyományőrző Egyesület, Pápa, zsidó közösség, zsinagóga

[popup][/popup]