Ember Mária konferencia az OR-ZSE-n

Írta: Lénárt G. József - Rovat: Közösség

 Hagyománnyá vált, hogy az OR-ZSE közösségszervező hallgatók minden szemeszterben tematikus szemináriumokon és konferencián vesznek részt.  A 2020/21. tanév első szemesztere Újlipótvárosról és az embermentőkről szólt, míg a második szemeszter Goldmann Márta és Surányi András vezetésével Ember Mária munkássága köré épült.  A félév során vendégelőadók segítették a téma feldolgozását: Lénárt András a Holokauszt Emlékközpont történésze, Sebes József a Wallenberg Társaság elnöke és Murányi Gábor újságíró, Ember Mária irodalmi hagyatékának gondozója.

Ember Mária

Ember Mária leghíresebb regénye, a Hajtűkanyar 1974-ben jelent meg. Hosszú évtizedek némasága és suttogása után nem volt visszaút, a Holokausztról lehetett és kellett is beszélni. És Ember Mária mesélt. Mesélt Abádszalókról, és ugyanúgy mesélt Strasshofról is. Képeket, visszaemlékezéseket gyűjtött és tárt a közönség elé.

Ember Mária híres mottója szerint nem a zsidóság történetét írta meg, amit írt, az magyar történelem.

Abádszalókon született, zsidó családban. Testvérével, a később filmrendezőként alkotó Ember Judittal együtt túlélte a Holokausztot, visszatérésük után Budapestre költöztek. Újságírói és műfordítói munkássága mellett írt útikönyveket is, de legjelentősebb alkotásai a Holokauszt témájával foglalkoznak. Férje az a Hegedűs B. András volt, akit ’56-os tevékenysége miatt 2 év börtönre ítéltek, majd 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapítójaként és alelnökeként vált ismertté. Fia Hegedűs Andrása rendszerváltás utáni első parlamentben volt parlamenti képviselő.

Idén lenne 90 éves, de már 20 éve nincs közöttünk.

Ember Mária szobra Abádszalókon

Emlékét őrzi egy emléktábla Újbudán, szülővárosának könyvtára, amely a nevét vette fel s a Raoul Wallenberg Egyesület Ember Mária díja. Ezt a díjat azok kaphatják, akik tevőlegesen részt vesznek a rasszizmus elleni küzdelemben és az alapvető emberi jogok érvényesülésében, vagy kiemelkedően és hitelesen mutatják be a magyar-zsidó együttélést, a Holokauszt történéseit, mindezt a magyar történelem kontextusába helyezve. A díjat 2017-ben adták át először.

A hallgatók kis csoportokat alkotva közel fél évig kutattak egy-egy témában, majd a szemeszter végén megrendezésre került egy két napos konferencia, ahol számot adhattak kutatási eredményeikről. A konferencián, amely az „Ember Mária életművének felfedezése nyomán – Belső utazás” címet viselte, hallhattunk Ember Mária és Abádszalók kapcsolatáról, Strasshofról, Ember Mária Wallenberg utáni kutatásáról és műveiről. A konferencia a pandémia miatt virtuális térben zajlott, közel 200 résztvevővel.

A 2021-es évben a konferencia után is folytatódik a megemlékezés: az őszi szemeszterben kerül kiírásra egy pályázat, amire felsőoktatásban részt vevő hallgatók jelentkezhetnek s témája Ember Mária öröksége lesz. A pályázatot újabb konferencia fogja zárni, reményeink szerint Abádszalókon, Ember Mária szülővárosában, a róla elnevezett könyvtárban.

 

támogatás
Pop up banner

Címkék:Ember Mária

[popup][/popup]