A liberális zsidó alternatíva

ZSIDÓ ISKOLÁK – Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola

 A második világháború előtt tíz évvel mintegy 300 zsidó iskola működött Magyarországon, a háború után tíz évvel ez a szám egyetlen egyre apadt. Ma négy zsidó iskola található Magyarországon, valamennyi Budapesten. (Ősztől megnyitotta kapuit a Maimonidesz Gimnázium.) Összeállításunkban pillanatképet nyújtunk mindegyikről.

E sorok írója 2005-ben készített utoljára kutatási beszámolót a zsidó iskolák végzettjeiről.[1] Egyfajta kontrollcsoportként a budapesti zsidók által preferált két gimnázium, a Radnóti és a Berzsenyi végzettjei szerepeltek a mintában.

Az akkori eredmények azt mutatták, hogy a Lauder iskola diákjai meghatározó részben igen kedvező, mondhatni elit környezetből érkeztek. Mind a családok anyagi körülményei, mind a szülők iskolai végzettsége, foglalkozási státusza jócskán felette volt nemhogy az országos vagy a budapesti átlagnak, de a zsidó átlagnak is.

A végzettek túlnyomó többségének volt valamelyes zsidó háttere, de egyharmad alatt volt azok aránya, akiknek mind a négy nagyszülője zsidó volt. Az esetek felében az egyik szülő volt zsidó. A kérdezettek fele csak később tudta meg, hogy zsidó családban él – azaz semmilyen zsidó hagyományt nem tartottak. A vizsgálat azt is megmutatta, hogy a kérdezett gyerekkori családi környezetéhez képest valamelyest erősödött a zsidóságban – ami szubjektív meggyőződését és életmódját illeti.

Tanulmányi eredményeik jók voltak, de nem kiemelkedők: nem tűntek ki tanulmányi versenyeken, mert az iskola szellemiségéhez a verseny nem állt olyan közel. Ebből a szempontból elég erős kontrasztot mutattak a fent említett elit gimnáziumok végzettjei, amelyek e téren sokkal kedvezőbb mutatókkal büszkélkedhettek.

A Lauder iskola tanulóinak 95 százaléka továbbtanult (a másik két zsidó gimnázium mutatói e téren valamivel rosszabbak voltak), kétharmaduk a legkülönfélébb egyetemen. E téren, csak a két elitgimnázium tanulói mutattak jobb eredményt, ahol a végzettek 80 százaléka ment egyetemre, kétharmaduk pedig éppen az ELTÉ-re.

Politikai értelemben a végzettek – nem meglepő módon – erőteljesen baloldali/liberális orientációjúak voltak.

Ezt a korábbi hátteret vesszük kiindulópontnak, amikor a Lauder iskola mai munkáját akarjuk értékelni.[2]

*

A diákok többsége ma is szekuláris zsidó háttérből jön, s a szülők jelentős része (29 %) vezető beosztású, ami a változatlanul magas társadalmi státuszra utal.

Noha – a fentiekből következően – a diákok jelentős része nem szorul rá, a Lauder iskola szociális támogatást is nyújt – évente maximum 10-12 diáknak. A program részét képezi, hogy a családok vállalják a Jaffe Családsegítő Szolgálat szakembereivel való együttműködést, amelynek során önkéntes munkát vállalnak a zsidó közösségben.

 Fluktuáció

Korábban jellemző trend volt, hogy a gyereküket kímélni igyekvő szülők a Lauder iskola elemi tagozatára íratták be gyereküket, akik azonban a gimnáziumi tanulmányaikat már valamelyik elit gimnáziumban kezdték el. „A tendencia megfordult: – írja a Lauder egyik oktatója – a 2015/16-os tanévben egyetlen diák ment el az 54 fős évfolyamról, a 2016/17-es tanév hatodik évfolyamáról szintén összesen egy diák megy el. Továbbá minden évben akad egy-egy külföldre költöző vagy alijázó család is.”

Ami a gimnáziumi tagozatot illeti, egy példa: a jelenleg 11-edikes Távlinim évfolyamon a diákok 60%-a első óta, 80%-a hetedik (vagyis a gimnáziumi tagozat kezdete) óta lauderes.

 

Zsidó tárgyak

Zsidó gimnáziumról lévén szó, a héber nyelv és a judaisztika fontos szerepet játszanak. A judaisztika – ami leginkább a zsidó hagyomány és művelődéstörténet oktatását jelenti – az első osztálytól az érettségiig kötelező. A modern héber nyelv 2. osztálytól 8. osztályig kötelező, majd választható, kinek-kinek a megfelelő szinten. Ami az eredményt illeti: „négy diákunk (7-8.évfolyam) tett alapfokú, egy diákunk (12. évfolyam) középfokú- és egy diákunk (11. évfolyam) felsőfokú nyelvvizsgát.  Ezen kívül volt három középszintű és két emelt szintű érettségizőnk” – írja a gimnáziumi tagozat igazgatója. Az utóbbi években a Lauder iskola 40 diákja vett részt az országos nyelvi versenyen héber nyelvből.

 

Angol nyelv

Az angol nyelv azonban összehasonlíthatatlanul fontosabb szerepet játszik a diákok tanulmányaiban: gyakorlatilag mindenki eljut a nyelvvizsga valamilyen szintjére, csak a megváltozott körülmények között már nem a nyelvvizsga, hanem az érettségi játszik meghatározó szerepet. A többség a 10. évfolyamon középszinten, a 11. évfolyamon pedig emelt szinten érettségizik angolból, így az emelt szintű érettségivel automatikusan megkapják a nyelvvizsga-bizonyítványt is. Az egyik angoltanárnő szerint „minden érettségiző diákunk eléri a középfokú nyelvvizsgához szükséges szintet, a többség a felsőfokút”.

Az angol érettségi eredmények átlaga minden évben 90% felett van, a többség előrehozott érettségi vizsgát tesz.

A Lauder iskola, amely mérhető tanulmányi teljesítménye alapján nincs fenn a középiskolák top 100-as listáján, az angol nyelv terén kiemelkedően teljesít. Ezt alighanem afféle biztonsági minimumnak is tekintik a zsidó szülők, akik számára nyugatra vándorlás (és nem az alija) mindig létező opció.

A fentieket erősíti meg a HVG oktatási különszámában látható statisztika, amely a lauderes diákok adott tárgyból elért helyezést mutatja az ország gimnáziumainak rangsorrendjében.

 

Matematika kompetencia-mérés	Szövegértés kompetencia-mérés	Magyar Érettségi	Matematika érettségi	Történelem érettségi	Nyelvi érettségi	Felvételi eredmények
263.	271.	83.	204.	128.	31.	206.

 

A Lauder iskola diákjai, akik más tárgyakból átlagban hullámzó teljesítményt nyújtanak, az angol nyelvi érettségi terén az elit iskolák szintjén teljesítenek.

 

Külföldi kapcsolatok

Izraeli, olasz, portugál, török és amerikai középiskolákkal is bonyolítanak tanár- és diákcsere programot és egyéb együttműködést a Lauder tanárai. A tizedik évfolyam diákjai – sztenderd izraeli útjukon – rendszeresen felkeresik a Naharia város közelében lévő Shulam Tsor gimnáziumot. „Egy isztambuli zsidó iskolával (Ulus Özel Iskola) szintén nagyon jó az együttműködésünk. Mostanra hagyománnyá vált, hogy minden év tavaszán a hatodikosaink látják vendégül a törökországi diáktársaikat, és úgy terveztük, hogy a mieink az őszi ünnepek után viszonozzák a látogatást” – írja Mahr Kinga tanár. (Az idei isztambuli látogatás a törökországi politikai válság miatt végül elmaradt.) Több amerikai zsidó iskola tanárai vendégelőadóként oktattak a Lauderben – és viszont.

 

Tanulmányi versenyek

Tanulmányi versenyek terén a Lauder nem tartozik az elithez, de vannak értékelhető eredményei: az elmúlt öt évben hét diák ért el kiemelkedő teljesítményt, köztük az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) három diák ért el jó helyezést – egyikük angolból első lett. Meglepő és váratlan siker, hogy a legutóbbi ritmikus sportgimnasztika Európa bajnokságon a 8. helyezett magyar csapat három tagja a Lauder iskola tanulója volt.

 

Továbbtanulás

Általános tendencia, hogy a Lauderes diákok mintegy harmada folytatja külföldön tanulmányait. Ez az arány a magyar átlagot messze felülmúlja, és csak egyes elitgimnáziumokra jellemző.

Az itthon továbbtanulók nagyjából egyenletesen oszlanak el a művészeti, orvosi, műszaki és humán szakok között. Az alábbi körgrafikon azt mutatja, hogy az elmúlt három évben a továbbtanulók milyen arányban választották a külföldi, a hazai állami és hazai fizetős tanintézményeket.

[1] Gadó János: A zsidó iskolák végzettjei, 2005. Megjelent a Szombat 2005. decemberi számának mellékleteként.

[2] Mostani adataim forrása Horányi Gábor igazgató és kollégái szíves adatközlése.

Korábban e témában megjelent cikkünk: Szunyogh Szabolcs: Szeressenek zsidók lenni! – Scheiber Sándor gimnázium