A balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza, mint közös emlékezethely
Az emlékezet segít rendezni a múltat, feleleveníteni a hagyományokat, és ezáltal megerősít a jelenben, megkönnyíti az eligazodást a hétköznapokban. Az életben ad egyfajta folytonosságot, és így kiszámíthatóságot, biztonságot is. Erre különösen nagy szükségünk van felgyorsult világunkban! Nagy veszély, hogy a klasszikus emlékezethelyek nagyrészt eltűntek (például a parasztság, az archaikus törzsi társadalmak).
Fotó: balatonfured.hu
„Az emlékezet-társadalmak kora véget ért, ahogy az értékek megőrzését vagy továbbadását biztosító intézmények, az egyház vagy az iskola, a család vagy az állam kora is. Lejárt az emlékezet-ideológiák ideje, érvényét vesztette mindaz, ami eddig biztosította a rendszeres átjárást a múltból a jövőbe, vagy megmutatta, hogy a múltból mit kellene megőrizni a jövő számára bármi történjék is. (…) A cselekedeteinket – köztük a leghétköznapiabbakat is – ma már nem vagyunk képesek a múlt homályába vesző tettek vallásos áhítattal végzett megismétlésének tekinteni, s ekként megélni.”[1] Ilyen körülmények között még fontosabb, hogy megőrizzük önmagunk és utódaink számára a nemzetünk és – különösen itt, Közép-Európában – a szomszéd népek emlékezethelyeit. Ezek jó alapot adnak a párbeszédre és a közös múltfeldolgozásra.
Az emlékezet azonban nem azonos az emlékezethellyel (és az emlékhellyel sem). Az emlékezet lenne a folyamat, amely az emlékezethelyekben ölt testet. Az emlékezethelyek segítenek megőrizni a múlt értékeit akkor is, amikor a személyes, családi, esetleg közösségi emlékezet sérült, hiányos. Az emlékezethely gazdagabb az emlékhelynél; nem csak konkrét helyszín lehet, hanem fogalom, személy is. Emlékezethely lehet közép-európai viszonylatban többek között: himnusz, alkotmány, zászló, intézmény (Nagyszombati Egyetem), földrajzi hely (Tátra, Tokaj, Balaton), személy (Comenius, II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Miklós, Hunyadi Mátyás, Radnóti Miklós), évszám (1848-1849, 1956), esemény (mohácsi csata, Eger ostroma, Trianon, soá, porajmos), téma (bujdosók, fehér ló legendája, huszárság), konkrét hely (Csíksomlyó, Pannonhalma, Dévény, Kassa, Gyulafehérvár), regény (Egri csillagok, Aranyember), emlékirat, önéletrajz, napló.
Jó lenne minden szomszéd néppel párban és együtt is készíteni emlékezethely összefoglalókat,[2] amelyek a hol békés, hol véres közös múlt őszinte tisztázása mellett segítenek egy békésebb jövőt kialakítani. „Két ország akkor bocsátkozik dialogikus emlékezetgyakorlatokba, ha kölcsönös erőszak tapasztalatával terhes közös történelmen osztoznak, és ha kölcsönösen elismerik saját bűneiket, és empatikusan viszonyulnak a másoknak okozott szenvedéshez.”[3] Ezt nevezi Aleida Assmann dialogikus emlékezetnek. Ugyanígy fontos az egy országon belül élő nemzetiségek[4] és vallások,[5] kultúrák közös emlékezethelyeinek kialakítása. Az ilyen munka sokat segíthet a gyakran traumatikus múlt feldolgozásában is.[6]
Többször felmerült, hogy a múlt negatív emlékeit a felejtés kultúrájával (Christian Meier) vagy az egyezményes hallgatás (Hermann Lübbe) segítségével kell „feldolgozni”, azaz továbblépni, „eltemetni”.[7] Ez a személet már rövid távon is megkérdőjelezhető, de hosszú távon egyértelműen káros. Néhány esetben a megélt-átélt borzalom valóban bénítólag hat, és nem szabad a múltban rekedve folyamatosan újraélni a szörnyűségeket, de a tiszteletteljes emlékezés egészen más. Morális felelősségünk van a múlttal, és az akkor élőkkel szemben: fel kell tárni, és szembe kell vele nézni, hogy még egyszer ne ismétlődhessen meg a rossz, és emléket állítsunk a jónak. Az emlékezethelyek épp a múltról való beszédet és a tisztes emlékezést segítik elő.
A zsidó kultúrában különösen nagy szerep jut az emlékezésnek. Erre kiváló példa az elkerülés (vagy a szabadság) ünnepe, a pészah, amelynek során minden évben megemlékeznek az Egyiptomból való kivonulásról. A zsidó kultúra nagyon jól mutatja, hogy egy népet, egy vallást hogyan lehet megőrizni akár hosszú évszázadok alatt is saját ország nélkül, idegenként élve más nemzetek között, a hagyományok ápolásának segítségével. A nemzeti sajátosságok (házassági törvény, szombat törvénye) miatt azonban sokszor nehezen tudott elfogadásra találni a zsidóság egy-egy „befogadó” országban. Ez a tapasztalat és a véres XX. század együtt lehet az oka, hogy a zsidó emlékezés sokszor a negatív eseményekre (pogromok, holokauszt) helyezi a hangsúlyt. Különösen szép gesztus a botlatókövek szokása, amely a soá olyan áldozatainak állít emléket, akik nem térhettek haza otthonaikba. „1939 és 1945 között emberek milliói tűntek el Európa városaiból, falvaiból – legtöbbször anélkül, hogy bármi nyom maradt volna utánuk. A botlatókövek ezeket a hiányzó nyomokat teszik újra láthatóvá. Egy embert csak akkor felejtenek el végleg, ha nevét is elfelejtik – vallja Günter Demnig. A botlatóköveket ő találta ki és alkotta meg a kilencvenes években és művészi koncepciójának részeként mindmáig maga szállítja a helyszínre és helyezi azokat el. A kölni művész kis betonkockára applikált réztáblába vési az elhurcoltak nevét, születésük, valamint meggyilkolásuk helyszínét és időpontját. Az így készült emlékkövet az áldozat utolsó – még szabad akaratából választott – lakhelyének bejárata előtt a járdába illeszti.”[8] Fontos azonban a jóra is emlékezni, főleg, amely példát adhat a mai ember számára. A pozitív, előremutató dolgokat nagyon fontos hangsúlyozni, ez is segíthet a múlt nagy traumáinak feldolgozásában. Erre ad kiváló példát a 2018-tól működő balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza, ahol interaktív körülmények között ismerkedhetünk meg több mint 400 híres zsidó ember életével, munkásságával.
Balatonfüred kapcsolata a zsidósággal több évszázados múltra tekint vissza. A XVIII. századtól éltek itt biztosan zsidó emberek, de ez sokáig csupán néhány családot jelentett. „Letelepedésüket nehezítette, hogy házvételre vagy házépítésre csak a reformkorban kaptak engedélyt, a kereskedési, iparűzési, letelepedési szabadságot 1840-től törvény biztosította számukra. Legkorábban a fürdőtelepen, „Savanyúvízen” teremtettek egzisztenciát: vendéglőt béreltek, mészárszéket, pálinkaházat működtettek – a fürdővendégek kiszolgálása biztos megélhetést nyújtott számukra. (…) A szőlőtermelő zsidók a filoxéravész után elsőként telepítették be birtokaikra a szőlőpestisnek ellenálló fajtákat, meghonosították a korszerű termelési technikákat. Vezető szerepük lett a borügynöki hálózat megszervezésében, a borkereskedelemben is.”[9]
A fürdővárosban 1855-től működött zsinagóga (1944-ig), amelynek épületét, a középkori Szent Margit templom helyére épült ótemplomot a reformátusoktól vásárolta meg a hitközség. Az 1944-es deportálás 156 embert érintett, közülük csupán 15 élte túl a borzalmakat. Ma a régi zsinagóga helyén működik a Zsidó Kiválóságok Háza (ZSKH), amely egyszerre működik múzeumként, kulturális létesítményként és zsinagógaként. „A füredi önkormányzat e feladatának teljesítése céljából kötött Közművelődési Megállapodást a Zsidó Kiválóságok Háza intézménnyel, hogy ily módon tegyen eleget kötelezettségének. E megállapodás keretében biztosítja a működéshez és szolgáltatások igénybevételéhez szükséges forrást, melynek felhasználásáról az intézmény éves beszámoló keretében ad számot.”[10]
A Zsidó Kiválóságok Háza (ZSKH) által bemutatott híres emberek által közép-európai emlékezethely is lesz a múzeum, nem csak zsidó-magyar emlékezethely. A honlapon szereplő neveket kigyűjtöttem öt szempont szerint (név, szakterület, miről híres, születési hely, élt). Ezek alapján válogattam ki a mai Magyarországon született embereket, illetve azokat, akik szomszédos országokból származnak.
A honlap által megadott szakterületek: orvostudomány, biológia, fizika, részecskefizika, informatika, matematika, kémia, műszaki tudományok, irodalom, képzőművészet, közgazdaságtan, színház és film, zene, építészet, sportvezető, olimpia, világbajnok, edző, sakk, labdarúgó, sporthíresség. Az egyes ágak között természetesen van átfedés (pl. Hajós Alfréd építész és olimpiai bajnok is). A kategóriák közül hiányzik a humán tudományok nagy része (filozófia, történelem, régészet, néprajz, teológia), és néhány társadalomtudomány (pszichológia, szociológia, politológia). Így a későbbiekben érdemes lehet kiegészíteni a listát olyan kiváló emberekkel, mint például: Martin Buber, Viktor E. Frankl, Edit Eva Eger, Emanuel Löwy, Fraknói Vilmos, Lőw Immánuel, Goldziher Ignác, Vámbéry Ármin, Franz Rosenzweig, Henry Kissinger. A Zsidó Kiválóságok Háza által bemutatott neves emberek mind a XIX. század második felében vagy még később születtek, esetleg még mindig élnek. Érdekes lenne majd esetleg erre érdemes, időben korábbi embereket is felsorolni.
A bemutatott kiváló emberek közül az alábbiak születtek a királyi Magyarországon, illetve most szomszédos országban (vagy a történeti Magyarország területén).
Ausztria területén született:
| Név | Szakterület | Miről híres | Születési hely | Élt | |
| 1. | Bárány Róbert | orvostudomány | a belső fül szerepe az egyensúlyozásban és szédülésben, Nobel díj 1914 | Bécs | 1876-1936 |
| 2. | Karl Landsteiner | biológia | AB0 vércsoport rendszer, RH gfaktor rendszer, gyermekbénulás kuatása, Nobel díj 1930 | Bécs | 1868-1943 |
| 3. | Lise Meitner | részecskefizika | meitnerium névadója, maghasadás, atomkutatás | Bécs | 1878-1968 |
| 4. | Wolfgang Ernst Pauli | részecskefizika | Pauli-elv, atommaghéjak fizikája, Nobel díj 1945 | Bécs | 1900-1958 |
| 5. | Max Ferdinand Perutz | kémia | mioglobin, hemoglobin szerkezete, Nobel díj 1962 | Bécs | 1914-2002 |
| 6. | Stefan Zweig | irodalom | novellista, újságíró | Bécs | 1881-1942 |
| 7. | Friedensreich Hundertwasser | képzőművészet | építész, filozófus | Bécs | 1928-2000 |
| 8. | Arnold Schönberg | zene | zeneszerző, dodekafónia, szerializmus, zenetanár | Bécs | 1874-1951 |
| 9. | Paul Neumann (sz. Neumann Pál) | olimpia | úszó, orvos, 1896 Athén arany 500 m gyors | Bécs | 1875-1932 |
Csehország területén született:
| Név | Szakterület | Miről híres | Születési hely | Élt | |
| 1. | Sigmund Freud (sz. Sigismund Schlomo Freud) | orvostudomány | pszichoanalitikus, tudattalan, hipnózis, epilepszia, hisztéria | Freiberg (ma: Příbor) | 1856-1939 |
| 2. | Gerty Theresa Cori | biológia | anyagcsere-folyamatok ciklikussága, Nobel díj 1947 | Prága
|
1896-1957 |
| 3. | Franz Kafka (sz .Frantisek Kafka) | irodalom | regény, novella | Prága | 1883-1924 |
| 4. | Léderer Ágoston | képzőművészet | műgyűjtő, Győri Szeszgyár alapítója | Böhmisch-Leipa | 1857-1936 |
| 5. | Gustav Mahler | zene | a Magyar Operaház igazgatója, zeneszerző, karmester | Kaliste | 1860-1911 |
Szlovákia területén született:
| Név | Szakterület | Miről híres | Születési hely | Élt | |
| 1. | Szondi Lipót | orvostudomány | pszichiáter, családi tudattalan, transzgeneráció elmélete | Nyitra | 1893-1983 |
| 3. | Aschner Lipót | műszaki tudományok, sportvezető | üzletember, izotóplámpa-gyártás atyja, “a magyar világítástechnika Mechwartja”, rádió és televízióképcső gyártás, a Tungram névadója, az UTE elnöke és mecénása | Assakürt | 1872-1952 |
| 4. | Réti Richárd | sakk | sakkmester, szakíró, feladványszerző | Bazin | 1889-1929 |
| 5. | Lichtenfeld Imre | sporthíresség | birkózó, a krav maga kifejlesztője | sz. Budapest, de Pozsonyban nőtt fel | 1910-1998 |
Kárpátalja területén született:
| Név | Szakterület | Miről híres | Születési hely | Élt | |
| 1. | Ország Lili | képzőművészet | festő, grafikus, bábtervező | Ungvár | 1926-1978 |
| 2. | Salamon Béla (sz. Saly) | színház és film | színész, színházigazgató, humorista, író, Érdemes Művész 1958 | Beregrákos | 1885-1965 |
| 3. | Jávori Ferenc (sz. Jakubovics) | zene | zenész, zeneszerző, előadó, érdemes művész 2009, Kossuth díj 2014 | Munkács | 1946- |
Románia területén született:
| Név | Szakterület | Miről híres | Születési hely | Élt | |
| 1. | György Pál (sz. Grósz) | orvostudomány | B6 vitamin azonosítója, gyermekgyógyász | Nagyvárad | 1893-1976 |
| 2. | Zelk Zoltán | irodalom | költő, Kossuth díj 1949, 1954, Baumgarten díj 1947 | Érmihályfalva, Románia | 1906-1981 |
| 3. | Ligeti György | zene | zeneszerző, népzenekutató, Kossuth díj 2003 | Dicsőszentmárton | 1923-2006 |
| 4. | Kabos Endre (sz. Katz) | olimpia | kardvívó, 3 arany ’32 LA csapat, ’36 Berlin csapat és egyéni | Nagyvárad | 1906-1944 |
| 5. | Angelica Adelstein-Rozeanu | világbajnok | asztalitenisz, 6 egyéni vb cím, páros, vegyespáros, csapat Vb, női páros eb | Bukarest | 1921-2006 |
| 6. | Egri-Erbstein Ernő | edző | labdarúgó, edző, R. Wallenberg mentette meg | Nagyvárad | 1898-1949 |
| 7. | Gellér Sándor | labdarúgó | az Aranycsapat cserekapusa, de a 6:3-as meccsen pályán volt, 8x válogatott, kerettag 1952-’54 | Vesszős (ma Szásznagyvesszős) | 1925-1996 |
Szerbia területén született:
| Név | Szakterület | Miről híres | Születési hely | Élt | |
| 1. | Kemény Ferenc (sz. Kohn) | sportvezető | a MOB elődjének megalapítója, pedagógus, író | Nagybecskerek | 1860-1944 |
| 2. | Shaul Ladany | sporthíresség | hosszútávgyaloglás (10-50 km), a Ben Gurion Egyetem professzora, holokauszt túlélő | Belgrád | 1936- |
Horvátország területén született:
| Név | Szakterület | Miről híres | Születési hely | Élt | |
| 1. | Artur Takac | sportvezető | Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja | Varasd | 1918-2004 |
Szlovénia területéről nem volt a felsorolásban híres ember.
A következőkben azokat vesszük sorra, akiknek felmenői a régiónkból származnak. Sajnos itt sokszor nem lehetett pontosabban meghatározni az adott területet.
Kelet-Közép-Európa területéről származik (ahol találtam konkrét adatot, térséget, ott feltüntettem):
| Név | Szakterület | Miről híres (ősök) | Születési hely | Élt | |
| 1. | Kenneth Arrow | közgazdaságtan | Nobel díj 1972, Neumann díj 2013 (román ősök) | New York, USA | 1921-2017 |
| 2. | Miltor Friedman | közgazdaságtan | fogyasztáselmélet, Nobel emlékdíj 1976 (szülei Beregszászból menekültek) | Brooklyn, USA | 1912-2006 |
| 3. | George Cukor | színház és film | rendező, Oscar díj 1964 (a szülei még Magyarországon születtek) | New York, USA | 1899-1983 |
| 4. | Paul Newman | színház és film | színész, producer, Oscar díj 1986, Emmy díj 2005 (nagyapja magyar zsidó, anyja szlovák katolikus) | Shaker Heights, USA
|
1925-2008 |
| 5. | Peter Falk | színház és film | színész, rendező, producer, forgatókönyvíró, Golden Globe, Emmy díjak (felmenői kelet-európai zsidók) | New York, USA | 1927-2011 |
| 6. | Robert Downey Jr. | színház és film | színész, énekes, produer, rendező, 3 Golden Globe díj, Oscar díj 2024, 2 BAFTA (felmenői litván és magyar zsidók) | New York, USA | 1965- |
| 7. | Roman Polanski (sz. Ryszard/Rajmund Liebling) | színház és film | rendező, színész, forgatókönyvíró, Oscar díj 2003, Golden Globe 1975, 3 BAFTA díj (lengyel felmenők) | Párizs, Franciaország | 1933- |
| 8. | Stanley Kubrick | színház és film | rendező, producer, BAFTA, Oscar díj 1968 (felmenői kelet-európai zsidók) | New York, USA | 1928-1999 |
| 9. | Woody Allen (sz. Allan Stewart Konigsberg) | színház és film | rendező, forgatókönyvíró, producer, 4 Oscar díj, 1 Golden Globe (nagyszülei osztrák és litván zsidók) | New York, USA | 1935- |
| 10. | Alexandra Rose Raisman | olimpia | tornász, 2012 London aranyérem (román gyökerek) | Needham, USA | 1994- |
| 11. | Diego Schwartzman | sporthíresség | tenisz, főleg salakon (lengyel anyai dédnagyapja kivándorolt a holocaust idején, apja orosz származású) | Buenos Aires, Argentína | 1992- |
| 12. | Tal Brody | sporthíresség | kosárlabdázó, jelenleg Izrael jószolgálati nagykövete (apja családja Kelet-Európából vándorolt ki) | Ternton, USA | 1943- |
A Zsidó Kiválóságok Háza összesen 405 embert mutat be, ebből 165 ember született a mai Magyarország területén, 9 ember Ausztria területén, 5 ember Csehország területén, 5 ember Szlovákia területén, 3 ember Kárpátalja területén, 7 ember Románia területén, 2 ember Szerbia területén, 1 ember pedig Horvátország területén született. 12 ember ősei származnak a kelet-közép-európai régióból. Összesen 405 kiváló emberből 165 ember született hazánkban (többségük Budapesten), 32 ember valamelyik szomszédos országban, 12 ember őse pedig a régióban; tehát a 405 híres ember 41%-a született a mai Magyarország területén, 8% a szomszédos országokban, ez összesen 49%, és 3% azok száma, akiknek az ősei a régióból származnak. A 405 kiváló ember 52 százaléka származik a kelet-közép-európai régióból. A táblázatokból egyértelmű, hogy a Zsidó Kiválóságok Háza által bemutatott emberek az egyetemes emberi értékeket gyarapították, és méltó módon kell emlékeznünk rájuk, amit a ZSKH meg is tesz. Fontos, hogy minél több emberhez és közösséghez eljusson a hír, hogy Balatonfüreden a borok és természeti értékek mellett az egyetemes értékeknek is van egy kincsestára, amely közös emlékezethelyként működik vallási és országhatárok felett.
Kis Attila
doktori hallgató
ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola
Művelődéstörténeti Doktori Program
Felhasznált irodalom
Assmann, Aleida: Az emlékezet átalakító ereje. A szöveg a Loci Memoriae Hungaricae – A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai c., 2011. november 14–16-án Debrecenben rendezett konferencia plenáris előadásának szerkesztett, magyarra fordított szövege. In: https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/e14df25f-bb39-423f-85f6-224b00d6c75a/content (megtekintés: 2024.05.04.)
Besnyőné Skiba Gabriella: A Zsidó Kiválóságok Háza bemutatása, működése és helye a magyar zsidó kultúra és a balatonfüredi kulturális intézményrendszer kontextusában. Szakdolgozat, kézirat, 2022.
Gyáni Gábor: A magyar „emlékezet helyei” és a traumatikus múlt. az írás a Loci Memoriae Hungaricae – A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai c., 2011. november 14–16-án Debrecenben rendezett konferencia kerekasztal-beszélgetésén elhangzott vitaindítójának szerkesztett változata. In: https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/4000/3867 (megtekintés: 2024.05.04.)
Nora, Pierre: Emlékezet és történelem között. Napvilág Kiadó, Budapest, 2010.
Honlapok
https://mazsike.hu/ (megtekintés: 2024.05.04.)
https://www.zsidokivalosagok.hu/ (megtekintés: 2024.05.04.)
[1] Vö. Nora, Pierre: Emlékezet és történelem között. Napvilág Kiadó, Budapest, 2010, 13-14.
[2] Jó példa erre a közös német-lengyel emlékezethelykutatás, Hans Henning Hahn, Robert Traba szerkesztette Deutsch-Polnische Erinnerungsorte kötetei.
[3] Assmann, Aleida: Az emlékezet átalakító ereje. In: https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/e14df25f-bb39-423f-85f6-224b00d6c75a/content (megtekintés: 2024.05.04.)
[4] Például a magyar-szlovák, magyar-horvát, magyar-zsidó, magyar-roma, magyar-román, magyar-szerb közös emlékezethelyek feldolgozása. Ezek a kutatások jól kiegészítenék a szomszédos országokkal folytatott emlékezethelykutatásokat.
[5] Szép gesztus lenne többek között a római katolikus-protestáns, keresztény-zsidó, római katolikus-ortodox emlékezethelyek feltárása.
[6] Vö. Gyáni Gábor: A magyar „emlékezet helyei” és a traumatikus múlt. In: https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/4000/3867 (megtekintés: 2024.05.04.)
[7] Ld. Assmann, Aleida: Az emlékezet átalakító ereje. In: https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/e14df25f-bb39-423f-85f6-224b00d6c75a/content (megtekintés: 2024.05.04.)
[8] https://mazsike.hu/projektek/botlatokovek/ (megtekintés: 2024.05.04.)
[9] https://www.zsidokivalosagok.hu/furedi-zsidosag-tortenete/ (megtekintés: 2024.05.04.)
[10] Besnyőné Skiba Gabriella: A Zsidó Kiválóságok Háza bemutatása, működése és helye a magyar zsidó kultúra és a balatonfüredi kulturális intézményrendszer kontextusában. Szakdolgozat, kézirat, 2022, 12-13.
