Zsinagógaépítészeti kiállítás nyílt Szabadkán

Zsinagógaépítészet Kelet-Közép-Európában 1782-1944 címmel szerdától Szabadkán látható az a vándorkiállítás, amely kilenc ország zsinagógáin keresztül mutatja be a zsidók több évszázados vándorlását a térségben.

Mint Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára a megnyitón hangsúlyozta, a tárlat nagyon jól reprezentálja azt a kulturális vegyületet, amely nélkül ma politikailag nem értelmezhető Kelet-Közép-Európa. Hozzátette, hogy a kiállítás révén vallási és kulturális párbeszéd is indulhat.

A vándorkiállítást a szabadkai születésű Klein Rudolf építészettörténész és fotóművész azonos című könyve alapján állították össze, és Szabadka előtt Kassán, valamint Budapesten mutatták be. A 20 éves kutatás eredményeként megszületett tárlat azonban szélesebb körűen mutatja be a zsinagógaépítészetet, mint az írásmű, a tárlat a mintegy 400 fotón keresztül voltaképpen az egész Osztrák-Magyar Monarchia területét lefedi. A fotók végigkövetik a zsidók több évszázados vándorlását a mai Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ukrajna, Románia, Horvátország, Szlovénia és Szerbia falvaiban és városaiban.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a szabadkai zsinagóga jelentőségét kiemelve hangsúlyozta, hogy a szabadkai volt a történelmi Magyarország második legnagyobb zsinagógája – a Dohány utcai után -, és majdnem arra a sorsra jutott, mint a Kárpát-medence több más szakrális zsidó épülete. Az összeomlástól a szerb kormányzat és a magyar kormány, valamint számos zsidó közösség támogatása mentette meg.

A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagógát Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte, az üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta tart. A zsinagóga belső terének rekonstrukciójához a magyar állam 100 millió forintig terjedő anyagi támogatást ad.

Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke a kárpát-medencei zsinagógák megmentéséről beszélt. A zsinagógák vagy annak romjai számos helyen megmaradtak, de a közösség nem. “Éppen azért rendeztük ezt a kiállítást, hogy megmutassuk, a zsinagóga egy-egy város életében építészetileg, kulturálisan, közösségteremtő funkciójában milyen fontos szerepet töltött be” – részletezte a Mazsike elnöke. Hozzáfűzte: a jövő szempontjából arra is gondolni kell, hogy a meglévő épületeket hogyan lehet helyreállítani és új tartalommal megtölteni, például ott, ahol már nincs zsidó közösség, a zsinagógák kulturális funkciót tölthetnek be.

A szabadkai zsinagóga is ilyen kulturális tér lehet, a második világháború előtt még mintegy 6000 főt számláló helyi zsidóság ugyanis mára 250 főre zsugorodott. A zsinagógában a legutóbb a 2000-es évek elején tartottak szertartást.