Zsinagógaavatás Debrecenben

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

A Debreceni Zsidó Hitközség, a Nagyváradi Önkormányzattal és a Nagyváradi Zsidó Hitközséggel együtt sikeresen pályázott az európai uniós forrásokat mozgósító határokon átívelő HU-RO programban. A projekt a debreceni Kápolnás utcai zsinagóga, illetve a nagyváradi ZION, a Kőrös-parton elhelyezkedő zsinagóga restaurálását célozta meg. A debreceni beruházás a közelmúltban fejeződött be, a melynek tiszteletére a hitközség nagyszabású avató ünnepséget rendezett szeptember 21-én az eredeti állapotában helyreállított zsinagógában.

debrecen kapolnas utcai zsinagoga

Az eseményen megjelentek a város és a megye vezetői, közjogi méltóságai, az egyházak képviselői, társadalmi szervezetek vezetői.
A zsúfolásig megtelt zsinagógában megható ceremónia vette kezdetét, a Tórák ünnepélyes körmenete. A szertartás alatt elhangzott a 23. Zsoltár, dr. Feuermann László, a DZSH elnökhelyettesének recitálásában.

A köszöntők sorát Kósa Lajos, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere nyitotta meg. Beszédében emlékeztetett arra, hogy a Debreceni Zsidó Közösség a legnagyobb Magyarországon lévő vidéki hitközség, amely szoros kapcsolatban volt mindig a város társadalmával. Ez a kapcsolat megmaradt a mai napig és olyan örökség ez, amely ösztönzőleg hat a későbbi időszakra is, miszerint ezt ápolni kötelességünk. Kitért a zsidónegyed megújítását célzó projektekre, valamint arra, hogy még 2014-ben átadásra kerül a város kezdeményezésére és támogatására készülő emlékhely is.
Beszélt arról, hogy a Petőfi tér rekonstrukciója során szimbolikus megjelenítést kap a volt Deák Téri Zsinagóga is a második világháborús bombázás lebontás előtti helyen.

Végezetül megfogalmazta: mi együtt vagyunk debreceniek legyünk bármely vallás, felekezet, vagy nemzetiség tagja.

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke mérföldkőnek nevezte az eseményt. Felidézte azt a pillanatot, amikor a templom századik születésnapját még romos állapotban kellett megünnepelni. Örömét fejezte ki aziránt, hogy a Debreceni Zsidó Hitközség és a Nagyváradi Zsidó Hitközség közötti több évtizedes szoros együttműködés, a hitközségek közötti jó kapcsolat meghozta gyümölcsét és sikerült egy ilyen nagy volumenű projektet közösen megvalósítani, melynek nyomán mindkét város, jelentős építészeti és kulturális értékkel gazdagodik. Reményét fejezte ki abban, hogy a váradi projekt is hasonlóan pozitív eredménnyel zárul.

Kifejtette, hogy a hitközség elöljáróival együtt mindent megtesznek azért, hogy a közösség világi eseményei nyitottak és elérhetők legyenek mindenki számára, ezzel is egyre szélesebb körben megismertetve, népszerűsítve a zsidó kultúrát.

Biztosította a hallgatóságot arról, hogy a Debreceni Zsidó Hitközség ezen az úton szeretne a jövőben is járni, melynek eredményeként, még számos alkalommal megtelik a zsinagóga úgy művészeti, mint vallási alkalmakon egyaránt. Ebben továbbra is számít a városban tanuló közel 400 fős izraeli diák aktív részvételére, akik egy kicsit „otthonra leltek” a hitközség falain belül.

Beszéde végén megköszönte mindenkinek a részvételt, a közelgő 5775. esztendő kapcsán nagyon jó egészséget, sok örömöt, boldogságot és minden jót kívánva, a hagyományos Sáná Tová-val fejezte be.

Felix T. Koppelmann, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke kiemelte beszédében, hogy ez a projekt, nem csak egy projekt. Két város, két megye, két ország, két polgármester, két zsidó közösség “két ország, két megye, két polgármester és alpolgármesterek, két hitközség együttműködéseként jöhetett létre az, hogy a debreceni és a nagyváradi zsinagóga megújulhat. Olyan együttműködés ez, amely az egész világ számára példaértékű kell, hogy legyen. Beszéde végén az elnök elmondta, hogy a nagyváradi zsinagóga rekonstrukciója néhány hónapig eltart, de elkészülte után, mind a város vezetését, mind pedig a jelenlévőket szeretettel várják.

Szabó György a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke a zsinagóga avatásának 104 éves történetét megidézve vont párhuzamot az adott kor történelmével és ezen párhuzamok szimbolikus mivoltára utalt. Elmondta, hogy a zsinagóga, minden  történelmi helyzetben várta a közösség tagjait.
Példamutató együttműködésről beszélt a Debreceni Zsidó Közösség és Debrecen városának kapcsolatáról szólva, és a napok múlva beköszöntő újév alkalmával reményét fejezte ki, hogy „győzni fogunk azon eszmék fölött, amelyek az életünkre törnek”.

Tóth Attila a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke beszédében kiemelte, hogy két év és két város, megye munkájának eredményeként jöhetett létre a felújítási projekt. A megye az elmúlt időszakban mindig jó szándékkal és együttműködően támogatta a Debreceni Zsidó Hitközség terveit, kiemelten a jelenlegi, határon átívelő pályázatot. Emlékeztetett arra, hogy a megyében több felújítandó zsinagóga vár arra, hogy hasonló rekonstrukciós projekt keretében újra eredeti állapotukba kerülhessenek.

A köszöntéseket követően átadásra kerültek a külön erre az eseményre készített emléktárgyak mindazoknak, akik a projekt sikerét, megvalósítását elősegítették. A díszes porcelántányérokon Potyók Tamás zsinagógáról készült grafikáját helyezték el.

Az ünnepségen megszólaltak „Debrecen hangjai” – Erdős Fruzsina, Márkus Luca és Dánielfy Gergely – illetve a Nagyváradi Zsidó Hitközség művészeti csoportja – Hakeshet kórus és Villányi Gyuri Klezmer Band – előadásában gyönyörködhettek a jelenlévők.
A színvonalas rendezvény a zsinagóga udvarán rendezett állófogadással zárult.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]