Zsidó mezőkön – Zsidó mezőkről – Kamaraszínházi megemlékezés a Bálint Házban

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

A Bálint Házban bemutatott előadás az 1920–1945-ig tartó korszak zenei világát és korabeli dalait eleveníti fel. Narrátor: Hegedűs D. Géza.

Zsido_mezokon 1Színpadon állítunk emléket a kor üldözötteinek. Előadásunk üzenete, hogy fájdalmasan hiányzik a történelmi visszatekintés, a mai napig kibeszéletlenek a múlt traumái, a felelősség kérdése mindennapjainkat kíséri. A színpadi mű az 1920–1945-ig tartó korszak forrásaira támaszkodik, e korszak zenei világát és korabeli dalait eleveníti fel.

Az előadás elősegíti a történelmi szembenézést, és méltó emléket állít azoknak a magyar honfitársainknak, akik vallásuk, származásuk miatt szenvedtek és haltak meg. A kamaraszínházi alkotás nemcsak a vészkorszak történéseiből merít, hanem felmutatja, hogy miként jutottunk el az első zsidótörvénytől a holokausztig.

Részleteket mutatunk be a kor mindennapjaiból, a társadalmi feszültségek megjelenési formáiról. Bemutatjuk a zsidó szellemiséggel közösséget vállaló alkotók kulturális világát. Teret nyújtunk a különféle irodalmi műfajoknak: versek, esszék, novella-, újságcikk- és levélrészletek hangzanak el. Megjelenítjük a kor humorát, amely görbe tükörben mutatja be a korabeli társadalmat. Előadásunk azt a jelentős ívet járja be, amely a monarchia végnapjaitól a holokausztig tartott.

„Lehet vitatkozni, ki mennyiben felelős, az azonban tény, hogy Magyarország szégyenére megszületett a XX. századi Európa első zsidótörvénye, az 1920. évi XXV. tc., más néven »numerus clausus« (zárt szám). Haller István kultuszminiszter, aki a törvényjavaslatot 1920. szeptember 2-án a magyar országgyűlés elé terjesztette, nem kis büszkeséggel mondta: »Bizonyos az, hogy minket abban, amit most törvényben akarunk lefektetni, senki nem előzött meg.« A magyarországi zsidóüldözés nem a német megszállással, nem 1944. március 20-án, hanem 1920 szeptemberében, a numerus claususszal kezdődött. A »nemzeti keresztény« Magyarország ekkor tette meg az első lépést a magyar holokauszthoz vezető úton.” (Csernok Attila: A komáromi pontonhíd).

Zsido_mezokon_3

Narrátor: Hegedűs D. Géza (Kossuth- és Jászai Mari-díjas)

Szereplők: Albert Gábor, Joó Gábor, Kertész Péter (Jászai Mari-díjas), Kövesdi László, Masa Anita, Masa Tamás, Szabó Endre, Zsolnai Júlia
Konzultáns: Gadó János
A prózai és a versbetéteket válogatta, az összekötő szöveget írta és az előadást rendezte: GARAI RÓBERT
Ingyenes előadás, további részletek itt.
[popup][/popup]