Zsidó- és magyarsors a 20. században Vajdaságban

Írta: www.magyarszo.com - Rovat: Hírek - lapszemle, Külföld

Ezzel a címmel tartotta meg hagyományos őszi szakmai tanácskozását a Vajdasági Helytörténeti Egyesület szombaton Topolya Község Múzeumában, ahol számos új információval gazdagodhattak a résztvevők. A program Tomik Nimród, a Helytörténeti Egyesület elnöke és Gazsó Hargita, a múzeum megbízott igazgatója köszöntőszavaival kezdődött, amit az Élettől életig a holokauszton című kötet bemutatója követett.

Cservenák Pál és Nagy Tibor – előbbi a topolyai zsidóságról, utóbbi a topolyai hideg napokról tartott előadást (Benedek Miklós felvétele

Cservenák Pál és Nagy Tibor – előbbi a topolyai zsidóságról, utóbbi a topolyai hideg napokról tartott előadást (Benedek Miklós felvétele, forrás: Magyar Szó Online)

A szabadkai zsidóság történetét bemutató, az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet és a Szabadkai Zsidó Hitközség gondozásában, illetve támogatásával megjelent hiánypótló kiadványt Ózer Ágnes, a könyv szerkesztője, Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója, Kovács Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség titkára, valamint Pekár Tibor zenész mutatta be. Utóbbi két személy oroszlánrészt vállalt a könyv egyes fejezeteinek megírásában, Pekár például a zsidó származású szabadkai zenészekről írt, köztük Lányi Ernőről. Ezt követően került sor a tudományos előadásokra, amelynek során a jelen lévő helytörténészek legújabb kutatási eredményeiket prezentálták. Az első blokkban, amelyben Nagy Tibor elnökölt, a vajdasági zsidóság történetébe nyerhettünk betekintést. Cservenák Pál és Kocsis Antal, a topolyai zsidósággal és annak tárgyi hagyatékával foglalkozott, fényképeken is bemutatva azokat. Tari László a zentai zsidó intézmények második világháború utáni leépülésével, és az épületek helyzetével foglalkozott, Szedlár Rudolf pedig a csantavéri zsidóság meghurcoltatásáról értekezett. Úri Ferenc az újvidéki zsidók mintegy háromszáz éves történetének néhány szegmensét villantotta fel, Balla István Nagy Józsefről, egy bezdáni zsidó származású tanárról, polihisztorról emlékezett meg. Pastyik László Kosztolányi Aranysárkány című regényének egyik szereplőjének nyomába eredt, és mint kiderült, az író a regénybeli Glück Lászlót a topolyai zsidó származású Beck Salamonról mintázta. A blokk végén bemutatták Vicsek Károly Akasztottak balladája című rövidfilmjét, amely a Szabadkán 1941-ben történt kivégzéseknek állít emléket.

A teljes cikk itt olvasható.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]