Zárva marad a jeruzsálemi Templomhegy vitatott kapuja
A jeruzsálemi bíróság elrendelte a Jeruzsálem óvárosában, a Templom-hegyen, az Aranykapu épületében található, mecsetnek használt terem ideiglenes bezárását – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap vasárnap.
 A zárt kapu alatti mecset bejárata a falon belülről |
|
| A jeruzsálemi bíróság szerint az épületet zárva kell tartani mindaddig, amíg a további sorsáról döntő eljárás folyik. Pénteken a palesztinok feltörték, majd kiemelték a helyéről és megrongálták a terem kapuját.
Magas rangú izraeli és jordániai bizottság tárgyal egymással a kérdés megoldásának reményében. Március elején izraeliek utaztak Jordániába, és onnan is érkeztek jeruzsálemi megbeszélésekre az izraeli média értesülései szerint. A 2003-ban bírósági határozattal lezárt, imateremnek berendezett helyiséget az utóbbi hetekben az iszlám szent helyeket felügyelő jordániai-palesztin muszlim felügyelő bizottság, a Vakf, az izraeli rendőrség tiltakozása ellenére többször megnyitotta, és mivel a rendőrség ezt megpróbálta megakadályozni, újabb zavargássorozat kezdődött a Templom-hegyen. A középkorban befalazták az épületnek a városból kifelé vezetői kapuit, és azóta az Aranykaput (héberül Saar harachamim, arabul Bab al-Rahma-t, vagyis Kegyelem kapuját) csak a Templomhegy, vagy arab nevén a Haram al-Sarif felől lehet megközelíteni. A muzulmán hagyomány szerint a Haram al-Sarif teljes területe, minden kapuja és mecsete szentnek számít, és része az al-Akszának. A nagyobb, oszlopos helyiséget rejtő kapu-épület a bizánci és korai muzulmán időkben kifelé vezetett az óvárosból és a Templom-hegyről: az egyik oldalán lévő kapukon a város felől, másik oldalán pedig kívülről lehetett áthaladni.  A Kegyelem kapuja, másnéven Aranykapu kívülről Az izraeli hatóságok szerint a második intifáda idején, 2000 után a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász vezetői ebben a teremben működtették szervezetüket, s ezért zárták le 2003-ban bírósági végzéssel a helyiséget. Jeruzsálem azzal is vádolja a palesztinokat, hogy illegálisan ásatásokat és építkezéseket végeztek a Mecsetek terén, s a városi hatóságok ennek folytatását is megpróbálták megakadályozni a terület lezárásával. Izrael a státus quo megsértésével vádolja a palesztinokat, mert egyeztetés nélkül, egyoldalúan és önhatalmúlag hatoltak be a hatóságilag lezárt épületbe. A Vakf katonai rádióban megszólaltatott vezetője viszont úgy vélte, hogy nem sértették meg a státus quót, vagyis a korábbi helyzetet, mert ez a terület korábban, 2003 előtt a Haram al-Sarif mecsetegyüttesének része volt. A zsidók által Templom-hegynek nevezett Mecsetek terén áll az iszlám harmadik legszentebb imahelye, az al-Aksza mecset, de a tér a zsidók számára is kiemelkedően fontos, mert az ókorban itt állt a jeruzsálemi Szentély. Izrael az 1967-es háborúban elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet – benne az óvárost -, az al-Aksza mecset környéke azonban a történelmi megállapodások értelmében a Vakf gondnoksága alá került, és a szent hely körüli békét a kényes status quo megőrzésével igyekeznek biztosítani. |
