Washingtoni vita a Holokauszttal kapcsolatos magyar felelősségvállalásról

Vita bontakozott ki Magyarországnak a vészkorszakkal kapcsolatos mai történelmi felelősségvállalásáról Washingtonban, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában szerdán, A holokauszt Magyarországon: 70 év múlva címmel megrendezett konferencián.

A Magyarország náci megszállásának 70 évfordulóján tartott fórum két házigazdája, Paul A. Shapiro, a Holokauszt Emlékmúzeumban működő kutatóközpont igazgatója és Randolph L. Braham, a Nem York-i Városi Egyetem emeritus professzora, a magyar holokauszt kutatója a Horthy-korszak Magyarországának szerecsenmosdatásával vádolta Budapestet. Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár viszont arról biztosította a részvevőket, hogy Magyarországon sem a történelmet, sem a trianoni békét nem értelmezték újra.

Paul Shapiro szerint a kommunista uralom alatt a holokauszt állami ellenőrzés melletti relativizálása folyt Magyarországon, majd egyes populista-nacionalista erők a rendszerváltás politikai és gazdasági bizonytalanságait az antiszemitizmus feltámasztására használták fel.

“Ezeket a fejleményeket – a holokauszt relativizálását, trivializálását és eltorzítását, a történelem tisztára mosását annak érdekében, hogy a felelősséget kizárólag a németekre hárítsák és felmentsék a korabeli magyar hatóságokat – távolról sem kezelték hatékonyan. A szélsőséges antiszemiták és gyilkosok rehabilitálására irányuló kísérletek is megjelentek a kommunizmus magyarországi bukása óta” – mondta.

Shapiro hangsúlyozta, hogy sokat kell még dolgozni e jelenségek leküzdéséért. Kifogásolta, hogy a magyar kormány a holokauszt 70. évfordulójának megemlékezéssorozatával kapcsolatban nem vette figyelembe a magyarországi zsidó közösség javaslatait. Bírálatát a Veritas Intézet igazgatójának kijelentéseire, a Sorsok Házára és a német megszállás tervezett emlékművére összpontosította.

Szavai szerint a magyar zsidóság a Horthy-korszakban is meghallgatást, majd sürgős segítséget kért, ám ehelyett mást kapott, ami “kitörölhetetlen foltot ejtett az ország vezetésnek örökségén” – mondta Shapiro.

“Magyarország zsidó közössége ma ismét valódi befogadottságra és valódi konzultációra törekszik, amikor azért folyamodik a mai, modernebb, képzettebb, jobb szándékú, demokratikusan megválasztott vezetéshez, hogy az meghallgassa aggályaikat, és legyen fogékony a holokausztra való megemlékezés megfelelő módjaira, annak érdekében, hogy méltóságban őrizzék meg azon sokak emlékét a zsidó közösségből, akik örökre odavesztek, és meglegyen az elkötelezettség arra, hogy Magyarország fiataljainak a történelmi igazságot tanítsák” – mondta. Szerinte olyan lesz a mai magyar politikai és kulturális vezetők hosszú távú öröksége, amilyen érzékenyen, őszintén és hatékonyan válaszolnak erre.

Prőhle Gergely, aki a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) magyar küldöttségének vezetőjeként szólalt fel, arról biztosította a résztvevőket, hogy Magyarországon “nincs új értelmezése a történelemnek, és nincs új értelmezése a trianoni szerződésnek”.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány sokszor, több szinten egyértelműen kinyilatkoztatta, hogy Magyarország elismeri az államnak a holokausztban való felelősségét. Rámutatott: nem szabad hagyni, hogy a szélsőjobb uralja ezt a kérdést, mert Trianon nagyon fontos történelmi kérdés, ám nem önmagában a történelmi kérdés fontos, hanem az, hogy érvényesüljenek a határokon túl élő magyarok jogai.

Prőhle Gergely szerint a konferencia időzítése arra utal, hogy Magyarország német megszállásának 70. évfordulója fontos nap.

Kijelentette: az összes vita közepette büszke arra, hogy egy olyan ország kormányát képviseli, amelyben az egyik legnagyobb európai zsidó közösség él, amely a reneszánszát éli. Szomorúságának adott viszont hangot a magyarországi antiszemita megnyilvánulások miatt. Szerinte ilyenek nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon tapasztalhatók, és hangsúlyozta az ezek elleni közös fellépés fontosságát. A küszöbönálló magyar választásokkal kapcsolatban fontosnak nevezte a Jobbik szavazóinak visszaterelését a demokratikus táborba, mert szerinte ez az egyetlen módja a demokratikus társadalom megerősítésének.

Randolph L. Braham emlékeztetett arra, hogy a kommunista uralom alatt a holokauszt ügye a történelem orwelli sötétségébe süllyedt és “néma üggyé vált” Magyarországon. Elmondta, hogy az 1989 óta hatalomra került magyar kormányok nem tagadták ugyan a holokauszt tényét, ám az első miniszterelnök, Antall József szerint a hangsúlyt a pozitívumokra, a zsidóságnak az 1867-es emancipáció utáni “aranykorára” és arra kell helyezni, hogy Horthy és az “igazak” hogyan mentették a budapesti zsidóságot. Azt ugyanakkor szerinte igyekezett elhallgatni, hogy a magyar állam hatóságai “teljes szívvel részt vettek” a holokausztban.

Véleménye szerint ezzel párhuzamosan egy új trend is megjelent: a törekvés a Horthy-korszak rehabilitálására és az azt a rezsimet meghatározó nemzeti-keresztény elvek visszaállítására, továbbá arra, hogy a holokausztért való teljes felelősséget fokozatosan a németekre hárítsa át. Ez a trend a professzor szerint 2010-ben felgyorsult, amikor a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-kormány belefoglalta az alaptörvénybe, hogy Magyarország 1944. március 19-től 1989-ig elvesztette szuverenitását.

A fórumon további nyolc történész fejtette ki álláspontját.