Wallenberg-díjátadás

Az ünnepségen Horváth József, a Mazsihisz alelnöke, az újbudai Bét Sálom zsinagóga elnöke a köszöntőjét azzal kezdte: egy általa elképzelt, ideális világban neki most nem kellene beszédet tartania, sőt, a Wallenberg Egyesületnek sem kellene léteznie, vagy ha létezne, akkor gyorsan csődbe menne, hiszen lenne úgy 8 millió díjazottja, de hát – tette hozzá – „nem egy általam elképzelt, ideális világban élünk”. Horváth József kiemelte: az egyesület előző és mostani díjazottjai valójában az ellen küzdenek, hogy egy-egy társadalmi csoportot, kisebbséget a többség dehumanizálhasson, s ez ellen semmi mással, csak humanizmusssal lehet harcolni.

• Majsai Tamás református lelkész, történész, aki a zsidó-keresztény kapcsolatok és más zsidó tárgyú kérdések kutatása miatt kapott kitüntetést.
• Kaczvinszky Barbara újságíró, dokumentumfilm-rendező, aki készített filmet az esélyegyenlőségről, az örökbefogadásról, különböző vallási felekezetekről, kisebbségekről.
• Setét Jenő roma polgárjogi aktivista azért részesült az elismerésben, mert “mindig határozottan lépett és lép fel a magyarországi szélsőségek, a szaporodó szélsőséges csoportok és a félkatonai szervezetek ellen”.
• Bogdán László, a Baranya megyei Cserdi független polgármestere, cigány polgárjogi aktivista, aki az egyesület vezetője szerint a kisebbségi és többségi társadalom békés együttéléséért tett sokat.
• Iványi Gábor lelkészt, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnökét, aki az indoklás szerint annak azt a humanista protestáns szellemiséget ápolja, amelyre Raoul Wallenberg példája is tanít.
• Szigeti Jenő, a Hetednapi Adventista Egyház lelkésze, egyháztörténész, egyetemi tanár az életét kísérő  kisebbségvédelemért kapott kitüntetést.