Wallenberg-díj 2016

Írta: Szombat - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Raoul Wallenberget, zsidó honfitársaink tízezreinek megmentőjét 1945. január 17-én látták utoljára élve Budapesten. A Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban is januárban osztja ki a Wallenberg-díjat a svéd embermentő emlékére olyan embereknek, akik tevékenységükkel, életútjukkal mutatnak példát humanizmusból.

fejlec_wallenbergegyesulethuIdei díjazottjaink valamilyen szempontból kisebbségben élő embertársaink méltóbb életéért dolgoznak, munkájukkal az előítéletek ellen küzdenek.
Dr. Antala Éva református lelkipásztor, börtönmissziós lelkész
Dr. Antala Éva 1999-ben kapta a református egyháztól a megbízást, hogy börtönmissziót szervezzen meg Szlovákiában, amely az ország összes börtönében működik. Ő az első református lelkész, aki erre a feladatra vállalkozott Szlovákiában a második világháború után. Dr. Antala Éva teljes életét ennek a munkának szenteli: látogatja a fogvatartottakat – elsősorban magyar ajkú, gyakran roma származású embereket, támogatja a börtönben lévőket és odakint élő családtagjaikat, rendszeresen táboroztatja az elítéltek gyermekeit. Vallja, hogy a börtönfalak közt végzett lelkigondozói szolgálat csak akkor lehet igazán hatékony, ha a fogvatartottak családjaival is kapcsolatban áll, ismeri a környezetet, ahonnan az elítélt jött és ahová visszatér majd. A lelkész szakdolgozatát is a börtönmisszió témájából írta. Dr. Antala Éva a Szlovák Testvér Börtöntársaság elnökségi tagja.
Prof. Komoróczy Géza író, történész
Komoróczy Géza professzor tudományos munkásságával és emberi kiállásával mindannyiunk számára példát mutat. Egyedülálló, kiterjedt tudása a judaisztikában nemzetközi szinten is elismert. „A zsidók története” című grandiózus munkája önmagában is alkalmassá teszi a díjra. Akadémiai tudása erkölcsi tartással párosul, ami sok esetben nyilvános kiállásra késztette őt több közügy kapcsán. Szellemi nagysága messze túlmutat egyetemi katedráján. Ismereteit, tudását szívesen megosztja bárkivel, szakértői munkája nélkül – amelyet minden díjazás nélkül végez – számos dokumentumfilm nem készülhetett volna el. Hiteles közszereplő, akinek a véleménye megkerülhetetlen.
Mikulás Ferenc stúdió-alapító és vezető, a Kecskemétfilm Kft. animációs stúdió ügyvezető igazgatója
Mikulás Ferenc 1971 óta a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője, több méltán híres filmsorozat producere (Magyar népmesék, Vízipók-csodapók, Mondák a magyar történelemből). 2011 telén kezdte el a Cigánymesék című sorozatot, amelynek célja, hogy az egyenként hétperces animációs alkotások cigány művészek – írók, festők, zenészek – bevonásával mutassák fel a roma kultúra értékes hagyományait és jelenét. A sorozat először magyarul készül el, majd oláh és beás nyelven is. A rajzfilmsorozat megálmodója, producere Mikulás Ferenc. Zenéje Oláh József és a Parno Graszt roma népzenei együttes munkája. „A cigányasszony meg az ördög”című darab a velencei nemzetközi filmfesztiválon elnyerte a Televíziós sorozatok fiataloknak kategória díját, valamint a legjobb filmzenéért járó elismerést. A sorozat „Doja, a cigánytündér” című epizódja 2015-ben díjazott lett a nemzetközi animációs életben jó hírnévnek örvendő 12. Kecskeméti Animációs Fesztiválon.
Sipos András, a Raoul Wallenberg Egyesület korábbi elnöke
Sipos András a 90-es évek óta tagja a Raoul Wallenberg Egyesületnek, az elmúlt évtizedekben volt már elnöke, ügyvivője és elnökségi tagja a szervezetnek. Kezdeményezője volt az egyesület hat éve futó vetélkedő-sorozatának, a „Régen volt? Hol is volt?” című vetélkedőnek. Erre a vetélkedőre az elmúlt években több ezer magyar és határon túli diák jelentkezett, hogy válaszolhasson a holokauszttal, a magyar történelemmel és a judaizmussal kapcsolatos kérdésekre. A résztvevők komoly ismereteket szereztek a zsidó-magyar kultúra és együttélés terén, interjúkat készítettek holokauszt-túlélőkkel, megismerték lakóhelyük zsidó emlékeit. A vetélkedő megszervezése minden évben több hónapos előkészítő munkát, tárgyalásokat és egyeztetéseket jelent. Sipos András időt és fáradságot nem kímélve beutazta az országot, tárgyalt, szervezett. Mindent megtesz azért, hogy a fiatalok komoly tudást szerezhessenek a holokausztról, az előítéletek kialakulásáról. Hiszi, hogy a tudás felvértezi az embert a szélsőségek, az előítéletek ellen.
Dr. Szőke Péter, a magyarországi Sant’Egidio Közösség képviselője
Dr. Szőke Péter jogász, jelenleg az Igazságügyi Minisztériumban dolgozik. Huszonöt év óta aktív tagja és tíz éve vezetője a magyarországi Sant’Egidio (Szent Egyed) Közösségnek. Dr. Szőke Péter a legszegényebbek, a hajléktalanok, a szociális otthonokban élő idősek, a cigányság gondjaira keresi a válaszokat. A Szent Egyed Közösség önkénteseivel rendszeresen látogatja a hajléktalanokat, ruhával, étellel, törődéssel segíti őket.

Gyakran találkozik fiatalokkal is, középiskolákban tart rendkívüli történelemórákat, hogy a diákok megismerhessék a holokausztot. Támogatója a pécsi zsidóság deportálásának emlékére szervezett menetnek, amelyet tíz éve rendez meg évente a Szent Egyed Közösség. A 2008-2009. évi cigánygyilkosságok áldozatainak emlékezetével is foglalkozik, a családtagokat támogatja. Több konferenciát szervezett a témával kapcsolatban, 2009. óta minden évben ökumenikus megemlékezést szervez a pharrajimos nemzetközi emléknapja és a kislétai gyilkosság évfordulóján.

2015. nyarán a Szent Egyed Közösséggel menekülteket segített és fogadott be.

támogatás