Vörösterror – fehérterror
Hány áldozata volt a vörösterrornak vagy a román megszállásnak? Hogy viszonyult Horthy a fonyódi zsidóellenes atrocitásokhoz? Milyen hatása volt a világháború brutalitásának a Tanácsköztársaságra? 1918-19 véres eseményeit idézte fel a kaposvári levéltárban rendezett konferencia.
Pápai vörösőrök (Rácz István: Az ellenforradalom hatalomra jutása Pápán és környékén 1919-1921)
A Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézete és Magyar Nemzeti Levéltár Somogy megyei levéltára konferenciát szervezett Kaposváron „A terror évei: 1919/1920. Vörösök és fehérek” címmel. A rendezvény a vörös- és fehérterror néven elhíresült atrocitáshullám történetét vizsgálta, és néhány meglepőnek ható, új adattal is szolgált.
…
Bödők Gergely történész, a Clio Intézet társügyvezetője előadásában a Károlyi-féle „rendteremtés“, a vörösterror, a román megszállás és a fehérterror áldozatainak számát igyekezett meghatározni, illetve az erőszak formáit írta le. 1918-ban lincselések is történtek, de szintúgy fontosak az olyan esetek, mint amikor Krassó-Szörény megyében repülőről bombáztak zavargó románokat a hatóságok, állítólag közel száz halálos áldozatot okozva. A teljes rendteremtés áldozati száma közel ezer fő. 1919-ben a vörösterror alatt az erőszak állami szintre emelkedett. Az ún. vörösterroristák többsége fiatal, budapesti munkás volt, vallásilag körülbelül 57%-uk katolikus, 21%-uk zsidó és 13%-uk református volt. A vörösterroristáknak komoly fegyverzet állt rendelkezésére. Váry Albert ügyész az áldozatok számát 587-ben határozta meg, Bödők szerint azonban árnyaltabb felosztásra van szükség: 367 fő halt meg gyilkosságban, 108 fő tűzharcban, és még egyéb áldozatok is voltak. A román megszállás helyenként több tucat, akár közel száz áldozatot is hozott várostól függően. A fehérterror áldozatainak számát körülbelül 1000-2000 főben szokás meghatározni, Fényes László újságíró gyűjtése 1169 esetet különített el, ennek 20%-a volt zsidó.
