Vita a német megszállás emlékművének felállításáról
Az Együtt-PM tiltakozik a német megszállás 70. évfordulójára Budapest belvárosába tervezett emlékmű felállítása ellen, és a terv felfüggesztését követeli, mert véleményük szerint nem a megszállásnak, hanem az ellenállásnak kell emlékművet állítani. A Mazsihisz a gyors emlékműállítás helyett a társadalmi megbékélés előmozdítását sürgeti. A Kormányzati Információs Központ közleménye szerint a kormány minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét a Magyarország tragikus német megszállására emlékeztető alkotás állításával és a holokauszt 70. évfordulójára szervezett emlékévvel.
A Magyar Közlöny keddi számában jelent meg a kormányhatározat, amely szerint a kormány társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy Magyarország német megszállásának évfordulójára, 2014. március 19-re elkészüljön a megszállásra emlékeztető alkotás az V. kerületi Szabadság téren. Ugyancsak a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították.
1944. március 19: német csapatok a budai várban
Az Együtt-PM csütörtöki közleménye szerint „nem a megszállásnak, hanem az ellenállásnak kell emlékművet állítani”, az ellenállókra, a hősökre és az áldozatokra kell emlékezni – az emlékezés módját pedig közös üggyé kell tenni, nem ráerőltetni a fővárosra és az országra.
Juhász Péter kiemelte: az Együtt-PM szövetség elfogadhatatlannak tartja „a kormányzó többség közmegegyezést megkerülő ámokfutását szoborállítási, utcaelnevezési ügyekben, vagy a múlt értékelését és értelmezését kisajátító lépéssorozatát, mellyel az oktatási-nevelési tartalmat kizárólag saját politikai céljai, világképe szerint kívánja befolyásolni, meghatározni”. Hozzátette: „igazán kár, hogy még egy ilyen egyértelműen tragikus történelmi eseményről sem sikerült az Orbán-kormánynak konszenzust keresve és felelősség elmosására nem alkalmas értelmezést kialakítania”.
Juhász Péter az Együtt-PM nevében felszólította az ügyben illetékes Miniszterelnökséget és a kerület vezetését, hogy a projektet függesszék fel, a megemlékezés tartalmának, módjának és helyének kiválasztásába pedig vonják be a történész szakma és a civilek képviselőit is.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) csütörtöki közleményében a gyors emlékműállítás helyett a társadalmi megbékélés előmozdításának előtérbe helyezésére szólította fel a döntéshozókat. A Mazsihisz szerint az emlékműről született döntés módja és gyorsasága a hazai és a nemzetközi zsidó közösségen belül egyaránt kétségeket és komoly aggodalmat kelt.
A Kormányzati Információs Központ erre úgy reagált, hogy a kormány értetlenül áll a Mazsihisz közleménye előtt. Mint kiemelték: az alaptörvény világosan fogalmaz: „hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.”
Ennek szellemében döntött a kormány, hogy a magyar holokauszt 70. évfordulója alkalmából emlékévet tart, valamint felállítja Magyarország tragikus német megszállásának emlékművét – hangsúlyozta a Kormányzati Információs Központ, hozzátéve: ezen lépéseivel a kormány minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét.
