Videofelvételen beszél a brüsszeli lövöldöző

Negyven másodperces videofelvételt találtak a francia nyomozók a brüsszeli zsidó múzeumnál elkövetett merénylet francia gyanúsítottjánál, amelyen a férfi a lövöldözésről beszél, és az ahhoz használt fegyvereket mutatja be – mondta egy vasárnapi sajtótájékoztatón a párizsi főügyész.

Francois Molins tájékoztatása szerint a gyanúsítottnak nem sikerült rögzítenie a támadást a GoPro típusú kiskamerával.

Ezzel egy időben Brüsszelben, Frederic Van Leeuwen belga főügyész is megerősítette, hogy a gyanúsított megpróbálta filmre venni a merényletet, de a kamera nem működött.

A megtalált videófelvételen viszont magára vállalta a támadást – tette hozzá a belga főügyész.

“Azt nem tudjuk garantálni, hogy övé a hang, amit hallunk a filmen. Legfilmezte a fegyvereket és azt mondja, hogy ő követte el a zsidók ellen a merényletet Brüsszelben. Azt magyarázza, hogy azért filmezi le a fegyvereket, mert a kamera nem működött a támadás pillanatában” – fogalmazott a belga főügyész.

Frederic Van Leeuwen azt is elmondta, hogy az ügyben Courtrai térségében két embernél házkutatást rendelt el a belga rendőrség, kihallgatták, de nem tartóztatták le őket. “Szeretnénk megtudni, hogy ők is érintettek, vagy sem” – hangsúlyozta.

A párizsi ügyész eközben elmondta: a pénteken Marseille-ben őrizetbe vett 29 éves férfi több mint egy évet töltött 2012 vége, 2013 eleje óta Szíriában, és a csomagjában egy zászlót találtak, amelyen egy Szíriában aktívan harcoló, elsősorban külföldi dzsihádistákból álló szélsőséges fegyveres csoport, az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) neve olvasható.

A belga határnál, az észak-franciaországi Roubaix-ban lakó Mehdi Nemmouche-nál találtak egy Kalasnyikov gépfegyvert és egy töltényekkel teli revolvert is. Ilyen fegyvereket használt a tettes a brüsszeli támadásban, amelyben meghalt egy izraeli házaspár, valamint a múzeum egy belga férfi alkalmazottja és egy önkéntes dolgozója, egy francia nő.

A feltételezett merénylő az elmúlt években öt alkalommal töltött hosszabb-rövidebb időt rablásért francia börtönökben, ahol radikalizálódott. Az ügyész szerint a börtönben a szélsőséges igehirdetésével és azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kollektív iszlám imára hívta a többieket.

Nemmouche-t akkor vették őrizetbe pénteken, amikor autóbuszon megérkezett Belgiumból Amszterdamon át Marseille-be. Azóta Párizsba szállították, ahol a francia belbiztonsági szolgálat (DGSI) nyomozói hallgatják ki. Emberölés, emberölési kísérlet, valamint terrorcselekménnyel kapcsolatos fegyverszállítás és -birtoklás a gyanú ellene. A férfi már szerepelt a DGSI nyilvántartásában a szíriai felkelőknél tett látogatása miatt.

Őrizetben tartása 96 órán át lehetséges a francia törvények szerint, illetve 144 óráig, ha a nyomozók úgy ítélik meg, hogy terrortámadás közvetlen veszélye áll fenn. A magát hajléktalannak mondó férfi az első 24 óra alatt nem beszélt a nyomozókkal.

A belga ügyészség bejelentette, hogy európai elfogató parancsot adtak ki Nemmouche ellen, és Belgium kérni fogja kiadatását Franciaországtól.

Francia sajtóértesülések szerint a férfit a marseille-i buszpályaudvaron a vámellenőrök egy, a kábítószer-kereskedelem elleni harc keretében elrendelt ellenőrzés során állították elő.

A normandiai látogatáson tartózkodó Francois Hollande francia államfő üdvözölte a rendőrség és azon belül is a vámőrség munkáját, valamint jelezte, hogy a kormány fel fog lépni az olyan emberek ellen, akik a dzsihádban való részvétel miatt utaznak külföldre.

A francia hatóságok becslése szerint mintegy hétszáz francia állampolgár harcol jelenleg Szíriában. A kormány áprilisban intézkedéssorozatot vezetett be, hogy megakadályozza a franciaországi fiatalok toborzását dzsihádista harcokra Szíriába, mert a terrorelhárítási szervek már korábban akkor attól tartottak, hogy miután hazatérnek, terrorcselekményeket hajthatnak végre Franciaországban.

Yonathan Arfi, a franciaországi zsidó intézmények reprezentatív tanácsának (CRIF) alelnöke a letartóztatást követően megkönnyebbülésének és egyben nyugtalanságának adott hangot. Véleménye szerint kezdenek a terrorcselekmények mindennapossá válni a francia társadalomban, és ez “nagyon mélyen nyugtalanítja a franciaországi zsidókat, miután ők a terroristák legfőbb céltáblái”.

Zsidó vezetők párhuzamba állították a brüsszeli támadást és Mohamed Merah esetét, aki a dél-franciaországi Toulouse-ban és az onnan nem egészen 50 kilométerre lévő Montaubanban 2012. március 11. és 19. között hét embert ölt meg: három francia katonát, majd egy zsidó iskola három diákját és egy tanárát.