Van-e még kutatnivaló a magyar zsidóság és a holokauszt történetében? 

Írta: Szombat - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Ezzel a címmel rendez vitát és bemutatkozó beszélgetést a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézete.

Az intézet azzal a céllal jött létre, hogy tanulmányozza a magyarországi zsidóság szerepét az ország polgári fejlődésében. Vizsgálja, hogy hogyan élte meg a két világháború közötti jogfosztó intézkedéseket és a vészkorszak tragédiáját, milyen módon hatott rá az új totalitárius rendszer kiépülése, illetve ezzel párhuzamosan, Izrael Állam megalakulása.

Az új történeti műhely bemutatkozó rendezvényén Dr. Gecsényi Lajos, a Magyar Zsidó Történeti Kutatóintézet igazgatója, a Magyar Országos Levéltár egykori igazgatója és Dr. Pók Attila, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatói megbízottja és a Kőszegi Felsőfokú Tanulmányok Intézetének kutatója beszélget a magyar zsidóság kutatásával kapcsolatos kérdésekről.

Minderre november 29-én 16.00-tól kerül sor a Corinthia Hotelben (Bp. VII. Erzsébet krt. 43-49), ahol a pódiumbeszélgetést Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke és Dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem rektora nyitja meg.

Kárpátaljai zsidó iskola, 1938. Fotó: Margaret Bourke-White (Képünk illusztráció)

A beszélgetés a következő kiemelt témákat érinti:

A zsidóság nyelvi, kulturális és érzelmi elmagyarosodása a reformkortól az emancipációig (1867) vezető úton; Milyen elvárások érvényesültek a nem zsidó társadalom részéről az emancipált zsidókkal szemben; Az 1919 (vörös- és fehérterror) szerepe az antiszemita közhangulat megalapozásában; Deportáltak az auschwitzi táborkomplexumon kívül; A magyarországi cionizmus kialakulása és szerepe a két világháború között és a 2. világháború után; A zsidóság ellentmondásos helyzete 1945 után (zsidó kommunisták és antiszemita pogromok)

támogatás