Választási finis Izraelben – össztűz a két pártvezérre

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

A viszonylag unalmas kampány finisében már nem bánnak kesztyűs kézzel egymással a pártok, és össztüzet zúdítanak elsősorban a két vezető politikusra, a jobboldali Likud élén álló Benjámin Netanjahura és a centrista Kék-fehér pártot vezető Beni Ganzra.

Netanjahu üti a kék-fehért? (fotó: NIR ELIAS / REUTERS)

A választások előtti héten nyilvánosságra került közvélemény-kutatások szerint megfordult a trend, és a Likud nem csak behozta, hanem több kutatás szerint le is hagyta az eddig folyamatosan előtte álló Kék-fehér pártot.

Netanjahu ismét rendkívüli energiákkal, egy-egy jelentős vezetővel készült közös fényképért a fél világot körbeutazva kampányolt, s a Likud korábban elsősorban az elmúlt tíz év eredményességét hangoztatta.

Azonban sem Donald Trump amerikai elnök Izraelnek kedvező béketerve, sem az izraeli turistanő kiszabadítása orosz börtönéből Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott személyes tárgyalásai nyomán nem hozta meg a kívánt változást.

A Likudban áhított fordulatot a Beni Ganz igazgatósági tanácsbeli elnökségével működő, Ötödik dimenzió nevű vállalkozás állítólagos szabálytalanságai hozták meg, a cég elleni bűnügyi vizsgálat bejelentése. Noha Ganz ellen nem merült fel gyanú, a hozzá köthető esetleges törvényellenes tettekkel Netanjahu sikeresen egyenlőségjelet tett saját korrupciós ügyei és Beni Ganzéi közé, létrehozta a “mindenki korrupt” légkörét, ezzel elriasztva a Kék-fehér eddigi táborának egy részét.

Válaszul a Kék-fehér ismét elővett több olyan gyanús ügyet, amelyekben még nem kezdődött meg a nyomozás, és felszólította az izraeli ügyészséget, hogy indítson vizsgálatot ezekkel kapcsolatban is.

A könyörtelen harc során Netanjahu esősorban személyében támadja ellenfelét, alkalmatlannak bélyegezve Ganzot, aki több interjúban dadogósan, zavarodottan felelt bizonyos kérdésekre. Erre sem késett a Kék-fehér válasza olyan felvételekkel, melyeken Netanjahu téveszti össze országok neveit.

A Háárec című újságban Amsel Pfeffer tollából megjelent elemzés szerint minden a választási részvételen múlik, hogy az egyes pártok mennyire lesznek képesek mozgósítani szimpatizánsaikat.

Ez egyelőre megjósolhatatlan, mert olyan helyzet még sohasem volt Izrael történetében, amikor tizenegy hónapon belül már harmadszor tartanak választásokat. Ráadásul a koronavírus megjelenése is nehezíti a feltételeket, nem hagyhatja el otthonát több száz – a Távol-Keletről visszatért – izraeli, és számuk folyamatosan növekszik.

A választók közönyét erősítheti a majd egy éve tartó politikai patthelyzet és a kiábrándultság a parlamentből, amely nem tudott kormányt alakítani soraiból, de szinte egyetlen intézkedésként megszavazta a pártok pénzügyi támogatásának növelését a harmadik választások előtt.

Ehud Barak volt vezérkari főnök és miniszterelnök a 13-as kereskedelmi tévécsatornán sugárzott interjújában a bal-centrum pártok mellett kampányolva azt mondta, hogy ha elsöprő, vagyis a százhúsz tagú Kneszetben legalább hatvanegy képviselőt szerző jobboldali győzelem lesz, akkor “Izrael Lengyelország, Magyarország és Törökország sorsára jut” – a demokratikus normák szempontjából.

Ezt állítja a Kék-fehér párt legújabb választási videója is, amelyben Recep Tayyip Erdogan török elnök látható, amint Netanjahu hangján az izraeli kormányfő üzenetét mondja egy pulpitusról.

Avigdor Liberman, Netanjahu korábbi jobboldali koalíciós partnere, aki a tavaly áprilisi választások óta ellene fordult, nem a demokratikus értékekkel foglalkozott Facebook-bejegyzésében, hanem a miniszterelnök várható lépéseit összegezte a március 2-i választások után.

Szerinte Netanjahu számára azért fontos, hogy minél több mandátumot szerezzen a Likud, mert a kormányfő március 17-ig, bírósági tárgyalásának kezdetéig vádalkut próbál majd kötni, és kormányfőjelöltként, visszavonulásáért cserébe erre nagyobb esélyt lát. A per tárgyalásának megkezdéséig az ügyészség eltörölhet vádpontokat a jelenleg korrupciós vádat is megjelölő vádiratban, viszont 17-e után már véglegesen a bíróság hatáskörébe kerül ügye.

Liberman szerint ha a jobboldali vallásos tömbnek 61-nél több mandátuma lesz, akkor a Kneszet előbb megszavazza a “felülírási törvényt”, amely megfosztja törvények feletti vétójogától az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróságot, majd elfogadják az úgynevezett “francia törvényt”, amely megtiltja a hivatalban lévő kormányfő törvény elé állítását, és ezzel megszünteti az elvileg március 17-én elkezdődő jogi eljárást. (ShiriZsuzsa/MTI)

támogatás
[popup][/popup]