Valami nem kóser a budai Vár felújításával
Hatalmas kincsről mond le a magyar állam a Várnegyed nagyszabású felújítása során, ha minden úgy marad, ahogy az a tervekből látszik. A világviszonylatban is egyedülálló középkori zsidó műemlékek feltárása kimaradt a rendezési tervekből. A zsido.com összeállítása.
Csak kevesek előtt ismert, de a budai várnegyedben két különálló középkori zsidó negyed emlékei is megtalálhatóak. Igaz, 95 százalékban a föld felszíne alatt. Mivel a magyar kormány eldöntötte, hogy a következő évtizedben több milliárd forintot költ a teljes budavári kerület rekonstrukciójára, indokolt a kérdés: van-e szándék arra, hogy a történészek és régészek szerint egyedülálló, a zsidóság számára rendkívüli, a szefárd közösség múltjáról is tanúskodó rejtett kincsek felszínre kerüljenek? Úgy tűnik, ez most egyedül a politikai akaraton múlik.
Kincs, ami lehetne
Scheiber Sándor, a magyar zsidóság korszakos polihisztor rabbija és neves középkorkutató 1964-ben – a háború utáni újjáépítés idején – került kapcsolatban olyan régészekkel, akik a mai Táncsics utcában, a Babits sétány mellett egy 14-15. századi, gótikus stílusú zsinagóga alap oszloprendszerét találták meg. A Mátyás király korában épült zsinagóga alaprajza 26-szor 11 méteres volt, fénykorában pedig kilenc méter belmagasságú boltozatrendszer fedte. Ezzel Európa akkori egyik legnagyobb imaháza lehetett. Elveszettnek hitték, nem is kutattak utána, a felfedezése egyedül a véletlennek köszönhető. A régészek a gótikus pillérek lábazatán héber betűs feliratot találtak. Ma ezek a pillérek részben megtekinthetők a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) kezelésében álló egykori zsidó imaházban, amely a föld mélyében lévő zsinagógával szembeni oldalon található. Az aprócska intézmény egyedi jellege és több száz éves falfreskói miatt kuriózumnak számít a budai várban, azonban sosem tolakodnak arrafelé a turisták. Több mint 50 éve ismert, hogy mit rejt a Bécsi kapu melletti környék a föld alatt. Mégsem született elegendő akarat az ásatások megszervezéséhez. 4-5 évvel ezelőtt készült kalkuláció a feltárásra, e szerint a részleges helyreállítás 200 millió forintba, a teljes ennek kétszeresébe kerülne. „Scheiber Sándor óta se a hazai, se a nemzetközi zsidóság nem tudott olyan (lobbi) érdekeket bevetni, amivel komoly eséllyel tudott volna elindulni a föld alatt, több száz tonna homokkal befedett épületmaradvány feltárása. Szakmailag számomra a legérdekesebb egy középkori, gótikus egyházi épület helyreállítási munkája lenne.” – mondta a zsido.com-nak Végh András történész a Hauszmann-bizottság egyik tagja. A BTM kutatója szerint a zsinagógát olyan formában lehetne feltárni, hogy az akár többfunkciós kultúrtörténeti intézményként is működhetne. Mindezt rombolás nélkül lehetne megvalósítani, hiszen az ásatások a Táncsics utcai ház (egy műemléki Zichy palota) udvarában történhetnének.Végh András kiemelte: egy ilyen volumenű régészeti munka eredményeként, a páratlan épületében bemutatott minőségi tartalommal jelentősen lehetne növelni az egész várnegyed látogatottságát.
