USA szakértő: öt ország lassítja a nácik által elrabolt műkincsekkel kapcsolatos jóvátételt, köztük Magyarország is
Magyarországot is bírálta az amerikai külügyminisztérium különmegbízottja a nácik által elrabolt műkincsek restitúciója kapcsán, mint olyan országot, ami akadályozza a folyamatot. További országok, amelyeket érint az ügy: Lengyelország, Oroszország, Olaszország és Spanyolország.
Stuart Eizenstat, az amerikai külügyminisztérium megbízottja és a német kulturális miniszter, Monika Grütters hétfőn Berlinben (Fotó: WOLFGANG KUMM/dpa Picture)
“1998-ban 44 ország egyezett meg a Washingtoni Alapelvekben, amely a nácik által a második világháború során elrabolt műkincsek restitúciójáról, azaz jogos tulajdonosaiknak történő visszaszolgáltatásról határozott.
A New York Times számolt be arról, hogy hétfőn Berlinben egy konferencián értékelték az eddigi eredményeket a megállapodás 20 évfordulóján. Itt adott elő Stuart E. Eizenstat, az amerikai külügyminisztérium különmegbízottja, aki a nácik által ellopott műkincsek felkutatásával, visszajuttatásával és a kárpótlások kérdésével foglalkozott” – szúrta ki a 444.hu
“Az öt ország közül különösen kritikus volt Magyarországgal szemben, mert az országban Eizenstat szerint a nácik által ellopott jelentős műalkotások vannak, és ezeket nem restituálták, hiába kérték többször is. 2000-ben, az Alapelvek elfogadása után, Vilniusban tartottak egy konferenciát, és Eizenstat már ekkor bírálta a magyar államot, amiért nem működnek együtt arra hivatkozva, hogy a magyar kormány a második világháború idején szankcionálta a műalkotások elkobzását a zsidóktól.
1945-ben amerikai katonák fedeznek fel műkincseket egy osztrák kastélyban. Számos műkincs visszajutott azokba az országokba, ahonnan elrabolták őket, de több ország nem közreműködik kellőképpen az igazságtételben. (Fotó: Keystone/Getty Images)
Mint hétfőn Berlinben elmondta, a jelenlegi kormány sem változtatott politikáján. Eizenstat elmondása szerint a kormány nem hajlandó visszajuttatni a műalkotásokat jogos tulajdonosaiknak, és nem hajlandóak elismerni a magyar állam történelmi felelősségét a zsidó polgároktól rendszerszinten történt műalkotás-elkobzások miatt.
Egyes magyarországi múzeumokban zajlottak kutatások a kérdéssel kapcsolatban, de mint fogalmazott, ezek eredményét nem hozták nyilvánosságra. És míg Magyarországon szabályozva van az állami múzeumokban található műalkotások restitúciója, eddig csak nem zsidó igénylők jártak sikerrel, és kaptak vissza műveket” – foglalja össze a magyarországi vonatkozásokat a 444.
