USA-Izrael stratégiai partnerség – és egy másik megállapodás Indiával és az Emírségekkel

Joe Biden amerikai elnök és Jáir Lapid ideiglenes miniszterelnök közös stratégiai nyilatkozatot írt alá csütörtökön Jeruzsálemben, megerősítve a kétoldalú kapcsolatokat, és az amerikaiak Izrael biztonsága iránti elkötelezettségét.

,,Az Egyesült Államok hangsúlyozza, hogy e fogadalom szerves részét képezi az az elkötelezettség, hogy soha nem engedi meg Iránnak, hogy nukleáris fegyvert szerezzen, és kész nemzeti hatalmának minden elemét bevetni ennek érdekében” – áll a nyilatkozat szövegében. hivatalos nevén Jeruzsálem USA-Izrael Stratégiai Partnerségi Közös Nyilatkozat – írja az ujkelet.live.

„Az Egyesült Államok megerősíti azon elkötelezettségét, hogy más partnerekkel együttműködve szembeszálljon Irán agressziójával és destabilizáló tevékenységeivel legyen az akár közvetlenül, akár meghatalmazottakon és terrorista szervezeteken keresztül, mint például a Hezbollah, a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád” – áll a közleményben.

A nyilatkozat tartalmazza az Egyesült Államok kötelezettségvállalását a történelmi, 2016-ban aláírt 38 milliárd dolláros egyetértési megállapodás feltételeinek maradéktalan végrehajtására, valamint annak elismerését, hogy a további memorandumnak tükröznie kell az új fenyegetéseket és körülményeket.

„Semmi sem tükrözi jobban az Egyesült Államok állhatatos és kétpárti támogatását Izrael biztonságára, mint az Egyesült Államok egymást követő kormányai által az elmúlt néhány évtizedben aláírt, példátlan [egyetértési nyilatkozat] a biztonsági segítségnyújtásról” – áll a nyilatkozatban.

„Izrael nagyra értékeli az Egyesült Államok elkötelezettségét a memorandum mellett, és azt, hogy a 2021-es konfliktust követően a memorandum szintjén felül további 1 milliárd dollárral kiegészítette a rakétavédelmi [Vaskupola feltöltése] finanszírozást” – olvasható a nyilatkozatban, utalva a gázai terrorcsoportokkal való tavaly májusi konfliktusra.

A két fél emellett ígéretet tett arra, hogy együttműködnek „az élvonalbeli védelmi technológiák terén, mint például a nagy energiájú lézerfegyver-rendszerek Izrael és a jövőben más amerikai és izraeli biztonsági partnerek egének védelmében”.

Az Ábrahám-egyezményről szóló rész megerősíti a megállapodások és a júniusban Manamában kezdeményezett Negev-fórum fontosságát.

A két ország megtalálta a közös nyelvet az orosz-ukrán háborút illetően, melyben Izrael sokkal kevésbé határozottan ítélte el Moszkvát, mint az Egyesült Államok. Izrael szintén nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz.

„Az Egyesült Államok és Izrael megismétli aggodalmát az Ukrajna elleni folyamatban lévő támadásokkal, Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránti elkötelezettségével kapcsolatban, és megerősíti az ukrán népnek nyújtott humanitárius segítségnyújtás folytatásának fontosságát” – áll a nyilatkozatban.

Bár Izrael vízummentességi programhoz való csatlakozása elakadt, mindkét fél egyetértett abban, hogy felgyorsítják a folyamat befejezésére tett kísérleteket.

A nyilatkozatban szerepelt a BDS-kampányok határozott elítélése, valamint Izrael méltánytalan kiemelésére irányuló erőfeszítései az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt.

A palesztin ügy kapcsán a felek kevésbé voltak egységesek. Nevezetesen csak Biden erősítette meg, hogy ,,régóta és következetesen támogatja a kétállami-megoldást, és egy olyan valóság felé való előrelépést, amelyben az izraeliek és a palesztinok egyaránt élvezhetik a biztonság, a szabadság és a jólét egyenlő mértékét”.

Ugyanakkor mindkét fél elkötelezte magát a palesztin gazdaság megerősítése és a palesztinok életminőségének javítása mellett.

A két ország kötelezettséget vállalt arra, hogy folytatja a megbeszéléseket az izraeli-palesztin kapcsolatokról, és elítéli a Hamászt és a közelmúltbeli terrortámadásokat.

„Az Egyesült Államok készen áll arra, hogy együttműködjön Izraellel, a Palesztin Hatósággal és a regionális érdekelt felekkel e cél érdekében” – áll a nyilatkozatban.

(A Times of Israel 12-es csatornára alapozott információja szerint izraeli cél volt Iránnal szembeni további lépésekre rávenni az amerikai felet, de „nem sikerült megváltoztatnia az amerikai álláspontot, ami izraeli „frusztrációt” okozott írja a Times of Israel.

Izrael egy „alternatív tervre” igyekszik rávenni most az amerikaiakat – fogalmaz a jelentés – ami egy esetleges katonai műveletre utalhat.)

I2U2

Biden és Lapid csütörtökön négyszemközt tartott megbeszélése után csatlakozott egy virtuális csúcstalálkozóhoz India és az Egyesült Arab Emírségek vezetőivel, az újonnan alakult I2U2 csoporttal, amely közös beruházásokat kíván ösztönözni a víz, az energia, a közlekedés, az élelmiszerbiztonság és egyebek terén.

Biden, Lapid, az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohamed bin Zajed és Narendra Modi indiai miniszterelnök a zárt ajtók előtti találkozó előtt hangsúlyozták a közös munka fontosságát a globális kihívások kezelésében.

„Új fogalmakban kell gondolkodnunk az energiáról, az élelmezésbiztonságról, a víztechnológiáról, a védelemről és a kereskedelemről” – mondta Lapid. „A 21. században a kihívások helyiek, de a megoldások globálisak.”

Az izraeli miniszterelnök kiemelte az ukrajnai orosz invázió nyomán kialakult élelmezésbiztonsági válságot, és az India és az Egyesült Arab Emírségek között kialakuló élelmezési folyosót világos példájának nevezte ,,egy olyan probléma megoldásának, amellyel mindannyian szembesülünk”.

A csütörtöki közös nyilatkozat szerint a négy ország arra törekszik, hogy „társadalmaink lendületét és vállalkozói szellemét a világunk előtt álló legnagyobb kihívások némelyikével való megbirkózásra használja, különös tekintettel a közös beruházásokra és új kezdeményezésekre a víz, energia, közlekedés, űrkutatás, egészségügy és élelmezésbiztonság területén.”

Az országok hangsúlyozták, hogy támogatják Izrael integrációját a térségbe, összekötve az Ábrahám-egyezmény normalizációs megállapodásait és az olyan fórumok megalakítását, mint az I2U2.

A vezetők „innovatív módszereket vitattak meg a hosszabb távú, diverzifikáltabb élelmiszertermelés és élelmiszer-szállítási rendszerek biztosítására, amelyek jobban kezelhetik a globális élelmiszersokkokat” – áll a közleményben.

Az első program részeként az Egyesült Arab Emírségek 2 milliárd dollárt fektet be India-szerte egy sor élelmiszerpark fejlesztésébe, amelyek zöld technológiákat alkalmaznak az élelmiszer-pazarlás csökkentése, az édesvíz megőrzése és a megújuló energiaforrások alkalmazása érdekében.

Az együttműködés során India földet biztosít és a projektbe integrálja gazdálkodóit, az Egyesült Államok és Izrael pedig arra fogja ösztönözni saját magánszektorát, hogy ajánlják fel szakértelmüket a kezdeményezéshez, amely elősegíti a Dél-Ázsia és a Közel-Kelet élelmezésbizonytalanságának kezelését.

A második kezdeményezés egy hibrid megújuló energiaprojekt létrehozása lesz „India Gujarat államában 300 megawatt (MW) szél- és napenergia kapacitással, amelyet akkumulátoros energiatároló rendszer egészít ki” – áll a közös közleményben.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi és Fejlesztési Ügynöksége állta a projekt 330 millió dolláros megvalósíthatósági tanulmányának számláját, és az emírségekbeli vállalatok az Egyesült Államok és Izrael kormányának ösztönzésével vizsgálják a befektetési lehetőségeket. A projekt elősegíti India azon céljának elérését, hogy 2030-ra elérje az 500 GW-os nem fosszilis tüzelőanyag-kapacitást, és az országot a megújuló energia globális központjává alakítsa.