Újratervezés – Az Antal-Lusztig gyűjteményből nyílt kiállítás a debreceni MODEM-ben

Kiállítás nyílt Újratervezés címmel az Antal-Lusztig gyűjteményből pénteken a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban.

A csaknem 500 képzőművészeti alkotás 2016 január végéig lesz látható a képtár három szintjén.

Komolay Szabolcs, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy 2006 őszén az Antal-Lusztig-gyűjteményből származó válogatással nyílt meg a MODEM, most pedig az új struktúrában – a Déri Múzeum égisze alatt – működő MODEM első nagyszabású kiállítása – ahogy a címe is sugallja -, új szemszögből szeretné bemutatni a legnagyobb magyar magángyűjteményt, illetve annak egy részét.
Az elmúlt kilenc évben számos művészettörténész, kurátor válogathatott a több ezer alkotás közül. Itthon és külföldön, a MODEM falain belül és kívül, harmincnál is több kiállítást rendeztek a kollekcióban őrzött művekből – tette hozzá az alpolgármester.
Komolay Szabolcs szerint 2009 óta nem volt olyan léptékű kiállítás a MODEM-ben, mint a mostani.
Antal Péter műgyűjtő, a gyűjtemény tulajdonosa a kiállítás címére utalva örömének adott hangot, hogy nemcsak a gyűjteményt láthatja új szemszögből a közönség, de immár a MODEM jövőjét is lehet tervezni. Maga ugyanis úgy látta: a Déri Múzeumhoz kerülve átalakulhat a képtár jellege, de ez nem így történt.
Angi János, a Déri Múzeum igazgatója hozzátette: a MODEM átvétele óta mindössze három hónapuk volt arra, hogy a mostani nagyszabású tárlatot megrendezzék Közép-Európa egyik legjobb kiállítótermében.
Az Újratervezés című kiállítást nagyszámú érdeklődő előtt Monica Wucher hamburgi művészettörténész nyitotta meg, majd Nagy T. Katalin kurátor tartott tárlatvezetést.
Az épület földszintjén egy arcképcsarnokkal kezdődik a kiállítás, amely hatásában az egykori főúri galériákra emlékeztetheti a látogatót. A gyűjteményben számos portré található, köszönhetően annak, hogy a XX. század első fele – amikor a műfaj egyik virágkorát élte – rendkívül gazdagon reprezentált a gyűjteményben. Az arcképcsarnokban híres költők, festők, tudósok, ismert vagy ismeretlen barátok és rokonok arcképei mellett helyet kapnak az egyszerű emberek portréi is.
A második emeleten a művek három fő témakörbe sorolhatók. A legnagyobb szekció azt mutatja be, hogyan jelennek meg a XX-XXI. századi művészetben az olyan nagy kulturális tradíciók, mint azsidó-keresztény kultúra, a szélesebb értelemben vett környezet. A gyűjteményben hangsúlyosan vannak jelen a zsidó hagyományokat feldolgozó, és a keresztény ikonográfiát követő alkotások. Ezen művek egy része szakrálisnak mondható, más részük a tradicionális jelképrendszerek elemeiből építkezik. A tradíciók témaköréhez tartoznak “a hely arcát” (Hamvas Béla) megjelenítő művek, amelyek részben tájképek (a puszta ábrázolásai), részben a magyar építészeti örökségből villantanak fel példákat – magyarázta a kurátor.
A tradíciók szekcióját két elvontabb témakör fogja közre: az egyikben az idő, a másikban a tér fogalomkörébe vonható művek láthatók. Az idő szekció fő motívuma, s egyben szimbóluma az óra. Az órát ábrázoló alkotások mellett a múló időt idéző művek is megjelennek, amelyek gyakran temető-ábrázolások vagy éppen sírsztélékre emlékeztető tárgyak. A tér képei olyan alkotások, amelyeket világmodellként, a világot interpretáló művekként is értelmezhetünk – tette hozzá Nagy T. Katalin.
Míg a földszinti válogatás egy műfajból, az arcképből indul ki, a második emeleti szekciók pedig tematikai szempontokat követnek, addig a harmadik emelet az ábrázolás egyik huszadik századi nagy kalandját idézi meg: a figurativitástól való elszakadást reprezentatív magyar és nemzetközi alkotásokon keresztül tanulmányozhatjuk – mutatott rá.
A mintegy 400 műből álló tárlatot a hagyományos képzőművészeti műfajok mellett (festmények, grafikák, plasztikák) installációk és videoművek színesítik, ezen kívül népművészeti tárgyak felsorakoztatása árnyalja tovább a vizuális kultúra gazdag rétegeit és a gyűjtői magatartást. A látogatók számára interaktív technikai eszközök, a gyerekeknek elkülönített múzeumpedagógiai részleg segíti a művek megismerését és befogadását.