Újra van vezető rabbija Nagyváradnak
Ismét van vezető rabbija a váradi zsidó közösségnek – írja az Erdély Online. Shraya Kav beiktatását hétfő este tartották az ortodox zsinagógában azután, hogy megtörtént a hely újraszentelése. Romániában napjainkban 85 zsinagóga van, a váradi hitközségnek közel 800 tagja van.
A nagyváradi Mihai Viteazul/Zárda utcai ortodox zsinagóga 1890-ben épült fel, tervezője Bach Nándor, a szatmári Várdomb utcai zsinagóga tervező építésze, kivitelezője Knapp Ferenc építőmester volt. Nyolc évvel ezelőttig semmilyen felújításon nem esett át, ezért először a régi tetőszerkezetet restaurálták az elmúlt időszakban, addig ugyanis, amíg beázott, semmi másnak nem foghattak neki. A gerendák egy részét kicserélték, a tető fémburkolata új, de az ónlemezből készült makk formájú díszítőelemek a régi mintázat szerint készültek. Utána következett az alapzat megerősítése. Műemlék épületről lévén szó, minden mozzanatot nagy figyelemmel kellett kidolgozni, valamennyi munkafázist külön engedélyeztetni kellett a kolozsvári Műemlékvédő Intézetnél.
A munkálatok Pușcaș Cristian építész terve alapján valósultak meg. A padok az emeleti padlódeszkákból lettek kiegészítve, fontos szempont volt, hogy az építés időszakából származó fát használjanak fel. Szükséges volt füstriasztók és egyéb, tűzvédelmi berendezések felszerelése, ezek egy kissé megbontották a 19. századi stílust, de a belső falakat az eredeti mintákkal festették le, a csillárok és állólámpák is eredetiek. Több világítótest esetében szinte teljes restaurálásra volt szükség, az üvegburák külön erre a célra készültek. A színes üvegablakokat is a régiek mintájára készítették el, az üvegek hajón érkeztek Amerikából. Újdonság, hogy az ülések alatt padlófűtés is van.
A holokauszt idején a zsinagógát profán célokra használták, ezért ahhoz, hogy az épület ismét elláthassa vallási funkcióit, elengedhetetlen volt ennek újraszentelése.
A szertartást hétfő este tartották számos egyházi és világi elöljáró jelenlétében, mint például Menachem Hacohen főrabbi, dr. Aurel Vainer, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetője, Felix Koppelman, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke, Csűry István református, Böcskei László római katolikus, Sofronie Drincec ortodox és Virgil Bercea görögkatolikus püspökök, Nagy Dávid, a Nagyváradi Messiás-hívő Zsidó Hitközség vezetője, Victor Opaschi vallásügyi államtitkár, Pásztor Sándor megyeitanács-elnök, Ioan Mang alelnök, Ilie Bolojan váradi polgármester, Delorean Gyula alprefektus és Derzsi Ákos RMDSZ-es szenátor. A helyi zsidó közösségnek emellett két másik oka is volt az ünneplésre, ugyanis vezető rabbivá lett avatva Shraya Kav, illetve a hétvégén kezdődik a zsidó újév.
Az ünnepség a mezuza elhelyezésével kezdődött, ami az egyik legismertebb zsidó jelkép. Az ajtófélfára szerelt, gyakran díszes tokba helyezett, pergamenlapra írt imádság, használatát az ősidőkben a mózesi törvény írta elő: „s írjátok azokat házad és kapuid ajtófélfáira”. A pergamen ugyanakkor a „Halld Izrael” kezdetű ima első két versszakát tartalmazza.
Ezt az ünnepélyes bevonulás követte a Tóra-tekercsekkel, és ezek elhelyezése a Frigyszekrényben, valamint az újraszentelési szertartás részét képezte az is, hogy Menachem Hacohen főrabbi megfújta a sófárt.
A protokollbeszédek után zajlott le az esemény másik csúcspontja, Shraya Kav vezető rabbivá avatása. Ez körülbelül negyed óra alatt megtörtént, tulajdonképpen csupán abból állt a ceremónia, hogy Menachem Hacohen főrabbi héberül, míg dr. Aurel Vainer, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetője románul felolvasta a kinevezési oklevelet azt követően, hogy Shraya Kav-ra ráöltötték a táliszt (imasálat).
Az ünnepség zsinagógabeli része a kórus szolgálatával ért véget.
*
2017 áprilisában Shraya Kavról még mint kántorról írtak egy cikkben, aki kiemelkedő munkájával, négy éven át tartotta fenn a nagyváradi zsidó vallási életet.
