Új Vámbéry életrajz

Mandler Dávid

Kelet és nyugat mezsgyéjén

 Múlt és Jövő Alapítvány, 2014. 298 oldal.

Ez a monográfia Vámbéry Ármin halálának 100. évfordulójára született, hogy ,,aktuálissá” tegyük a nagy tudós sajnos nem eleven emlékét. A könyv igazi időszerűségét nemcsak a kegyes születési adat, hanem a világpolitika napi eseményei is igazolják. Vámbéry már a 19. század közepén felrajzolta annak a többpólusú világpolitikai konstellációnak az alapjait és várható alakulását, amely a 20. és 21. században bekövetkezett. Vámbéry nevezetes keleti utazása, majd több évtizedes kutató- és publicista munkája figyelmeztetett először a nyugat és kelet, az orosz és angolszász, valamint a keresztény és muzulmán világok ütközőpontjaira és konfliktusaira. Ami már a kezdet kezdetén egyedülálló volt, az a ,,sánta dervis” megközelítési módja: hogy nemcsak földrajzi, gazdasági, hanem társadalmi és kulturális törésvonalak mentén rajzolta meg a globalizálódó világban a történelem szereplőit. Műve és gondolatai meghatározták kora vezető hatalma, Nagy-Britannia politikai gondolkodását, s ezzel áttételesen cselekvését is. Ezt a világ alakulására gyakorolt hatást, befolyást egy szegény, saját rendkívüli tehetségét szorgalmával megsokszorozó magyar zsidó tudós érte el, akinek a szavára az egész világ hallgatott, kivéve a magyar közvéleményt. A végzetesnek is mondható ellentmondásokat: a ragyogó ,,világértelmiségi” karriert és az itthoni be nem fogadást, az ebből adódó feszültségeket ábrázolja Mandler Dávid, a magyar olvasó számára revelációsan új angol források felkutatásával.

*

Mandler Dávid 1990 óta él New Yorkban ahova közepiskolás korában költözött

családjával. Vámbéry Árminra (1832-1913), a 19 század egyik legjelentősebb

magyar Orientalistájára—aki a török-magyar nyelvrokonság elsődlegességének

hangos elkötelezettjeként vált közismertté Magyarországon az 1880-as

években—Mandler a New York Egyetem (NYU) angol szakán végzett kutatásai során

bukkant rá. (Bram Stoker Drakulájában tűnik fel “Arminius”, Van Helsing barátja, aki

nem más mint az Angolok körében Kossuth Lajos után a legismertebb és

kétségtelenül a legbefolyásosabb magyar: Vámbéry Ármin). Mandler hosszas

kutatómunkájának eredménye a most megjelenő könyv, amelyben a szerző

Vámbery szenzációs életét és hatását részletesen kifejtve és alaposan dokumentálva

nemcsak a tizenkilencedik századi identitáspolitika kontextusába helyezi be, hanem

az orientalizmust mint diszciplinát érő bírálatok koordinátái közé is. Dr. Mandler két

terjedelmes fejezetben részletesen végigköveti a Vámbéry-kép kialakulását a Brit

Birodalomban, és bemutatja, hogyan bűvölte el a brit olvasókat ez az Osztrák-

Magyar Monarchia perifériájáról származó sánta, többnyire autodidakta zsidó

származasú fiatal ember, aki hatévenyi Törökországban való tartózkodása alatt

(állítólag) muzulmán, majd kesőbb protestáns lett. A harmadik fejezet Vámbéry

Ármin és első tanítványa Goldziher Ignác (1850-1921), a modern Iszlámkutátas

megalapítója, közti kapcsolat felvázlásán keresztül öszpontosít néhány időszerű,

igencsak heves vitákat gerjesztő, a zsidóság s a magyarság történelmi viszonyához

kapcsolódó kérdésekre.

Milyen mértékben változott Magyarország önképe valamint nyugati megítélése az

elmúlt 150 évben? Mandler Dávid könyve, amely Vámbéry Armin szándékosan

változó sokféle énjét és szerepét taglalja, segíthet a válasz kialakitásában. E

többrétegű tanulmányból kiderül, hogy Vámbéry gondosan felépített személyisége

valójában Kelet és Nyugat ötvöződése egyetlen kivételes egyéniségben. Hogy milyen

tisztán rajzolja korül Vámbéry Ármin roppant izgalmas, az Osztrák-Magyar

Monarchiában marginalizált míg az Angolszászok körében befolyásos személye

Magyarország aktuális geopolitikai helyzetét, azt majd a kedves olvasó dönti el.