Új arcok a Rabbiképző – Zsidó Egyetemen

Vajda Károly, az intézmény új rektora közleményben számolt be az egyetemen bevezetett új intézkedésekről. A legfontosabb fejlemény két, a honi zsidó közéletben ismert tudós/oktató bevonása az egyetem keretei közé.

Az új rektorhelyettes az ELTE hebraisztika szakán (is) végzett és itt oktató Bíró Tamás, aki sokoldalú tudományos kutatói munkásságáról ismert, lapunk rendszeres szerzője, nemrég írt az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem megújulásának szükségességéről.)Az ELTE – Komoróczy Géza által alapított – fent említett tanszéke a honi hebraisztika egyik legfontosabb műhelye. Az itt végzett, felkészült kutatók/oktatók mindeddig nemigen voltak jelen az OR-ZSE falai között, így ez a változás valóban örvendetes.

A másik új vezető az izraeli Bar Ilan egyetemen doktorált Balázs Gábor. Ő a rabbi és rabbihelyettes szak akkreditációért felelős oktatója lesz. A zsidó közösségben jól ismert Balázs „a zsidó vallástudományi ismeretterjesztés, ill. a közösségi tanítás egyik legismertebb hazai képviselője”, ahogy a közlemény fogalmaz. (Lapunk rendszeres szerzője, írásai ezen az oldalon olvashatók összegyűjtve.)

Az intézménynek mostantól kommunikációs vezetője is van a Magyar Nemzetből ismert újságíró, Földi Bence személyében.

Alább a – a zsidó média képviselőinek kiküldött – közlemény teljes szövege olvasható:

Elismert fiatal oktatók érkezésével kezdődik a Zsidó Egyetem megújulása

Új oktatók, új munkatársak. A megújulás légköre – jellemzi az új rektor, Vajda Károly az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR–ZSE) élén eltöltött első hónapját. A megbízott rektor első intézkedései hatékonyabbá tehetik a Scheiber Sándor utcai intézmény működését.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a Zsidó Egyetemnek – az intézmény hagyományos értékeit megőrző – megújítását tűzte ki célul, amikor egy elismert kutató bölcsészt, Vajda Károly irodalomtörténész–hermeneutát nevezte ki az intézmény rektorának.

A lépés jól jelzi, hogy az intézmény fenntartója a nyitás politikája mellett kötelezte el magát, ennek szükségességéről nemrég Heisler András Mazsihisz-elnök is írt az index.hu-n közzétett publicisztikájában. Az új rektor első lépései tovább erősítik a nyitottságot. Az intézmény az eddigieknél is komolyabban veszi majd a társadalommal folytatott párbeszédet. A területért társadalmi kapcsolattartásért és sajtókommunikációért felelős rektori titkárkén a Magyar Nemzetből ismert újságíró, Földi Bence felel a jövőben.

Az intézmény rektorhelyettese egy 40-es évei első felében járó hebraista, Biró Tamás lett, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékéről érkezik az OR–ZSE-re. A zsidó közösségben is jól ismert Biró az ELTE-n végzett fizikus, hebraisztika és elméleti nyelvészet szakon, doktori fokozatát a groningeni (Hollandia) Rijksuniversiteiten szerezte számítógépes nyelvészet szakon, korábban dolgozott az amerikai Yale-en, valamint a hollandiai Amszterdami Egyetemen is. Kutatási területe a számítógépes nyelvészet, az optimalitáselmélet, a kognitív vallástudomány. Az ő érkezésével régi hagyomány elevenedik meg. A budapesti Rabbiképző Intézet nemzetközileg is elismert jellegzetességei közé tartozott ugyanis Bacher és Goldziher óta, hogy a judaisztikát két rokon területtel szinte szoros kapcsolatban művelték. E két társdicszciplína a nyelvtudomány (a sémi és a keleti nyelvek), valamint a vallástudomány (összehasonlító vallástörténet) voltak. Biró bevonását tehát a rabbiképző múltja, tudományos hagyományai is indokolják. E tradíciók szellemében járt el tehát az új rektor, amikor olyan oktató bevonása mellet döntött, aki nem csupán angolul és héberül tud jól, hazai és külföldi kutatási és felsőoktatási tapasztalattal rendelkezik, járatos a neológia felekezet-, intézmény- és szellemtörténetében, de aki egyszersmind interdiszciplináris látókörben látja át a kortárs tudományos tendenciákat. Biró ezenfelül az egyetem nemzetközi kapcsolati hálózatának építéséhez is hozzá tud járulni.

Félig kívülről, félig belülről érkezett az intézménybe Darvas István főrabbi, az OR-ZSE zsinagógájának, a BZSH Bét Jehuda hitközségének rabbija, aki a továbbiakban főtitkárként is és oktatóként is segíti az OR–ZSE-n zajló munkát.

rabbi és rabbihelyettes szak akkreditációért felelős oktatója ezentúl Balázs Gábor egyetemi docens lesz, aki korábban a Judaisztika Tanszéken dolgozott és aki a zsidó vallástudományi ismeretterjesztés, ill. a közösségi tanítás egyik legismertebb hazai képviselője. Balázs a modern ortodox Pesti Súl Egyesület oktatási igazgatója, valamint az Amerikai Alapítványi Iskola, majd az Izraeli Kulturális Intézet igazgatója is volt. Az izraeli Bar Ilan Egyetemen végzett filozófiát, ill. tudományos fokozatát is ott szerezte. Később oktatott az ELTE-n, a Szegedi Tudományegyetemen és a Rabbiképzőn is. Az egyetemi docens ún. modern ortodox, azaz vallási felfogásában a neológia tradicionalista szárnyától jobbra helyezkedik el., kutatási területe pedig az erkölcs és vallás kapcsolata, a politikai filozófia, a középkori és kortárs keresztény–zsidó filozófia, és a zsidó identitáselméletek tárgyköreit öleli föl.

A rabbiképzésért felelős Szentírás és Talmudtudományi Tanszék munkájába a nyár végétől bekapcsolódik dr. Verő Tamás főrabbi, a Frankel-körzet vallási vezetője. Az ő érkezésével válik teljessé a tanszék munkatársi köre. A tanszéken dolgozó négy főrabbi (Darvas István, Radnóti Zoltán, dr. Róna Tamás és dr. Verő Tamás) sokrétű adottságokkal rendelkező, de egységes koncepciót megvalósító munkaközösségként szavatolják ősztől a rabbi-, és rabbihelyettesi képzés szakmai színvonalát. Róna és Verő a rabbiképzés gyakorlati időszakának módszertani megújulásán is munkálkodnak majd, ill. szerteágazó közösségszervező tapasztalataikat a közösségszervező szakos képzésben is kamatoztatják, jelezve, hogy a MAZSIHISZ és az egyetem vezetősége az ifjúság körében végzett és a vidéki hitközségekre is kiterjedő közösségszervezői munkának kivételes jelentőséget tulajdonít.

Az Egyetem Tanács az új rektori időszakba eső első ülésén olyan rendelkezéseket fogadott el, melyek képesek elősegíteni az egyetem tartós fejlődési pályára állítását. Az új rektor első intézkedései között ugyanakkor olyan jelképes cselekedetek is helyet kaptak, mint amilyen az eddigi Oktogonális Teremnek nevezett nagy előadó térgeometriai rehabilitációja (Hexagonális Terem). Annak is van szimbolikus jelentősége, hogy e helyiség elnevezése ezentúl ünnepélyes alkalmakkor Goldziher-terem lesz. A névadó Goldziher Ignác orientalista, az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb arabistája, sémi filológusa, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára, a neológ vallási koncepció egyik legelkötelezettebb híve, aki a 19.–20. század fordulóján az összehasonlító vallástudomány területén is olyan életművet hagyott hátra, mely bátorításként, kihívásként és mércéül is szolgál a megújuló egyetem oktatói és kutatói számára.

Az új rektor átfogó koncepcióval érkezett az egyetem élére. Célja az egyetem Schweitzer József-i, Schőner Alfréd-i koncepciójának kiteljesítése, az intézmény nyitottá tétele és hagyományainak szellemében történő megújítása. Ennek érdekében már a nyáron sor kerül a Doktori Iskola megerősítésére, kutatói együttműködések aláírására, nemzetközi kapcsolatfelvételre, a MAZSIHISZ közoktatási és közgyűjteményi intézményeivel ápolt együttműködések szorosabbá tételére, intézményi kereteinek kiszélesítésére. Vajda az egyetemet el kívánja indítani a digitalizáció és a hálózatosodás útján, hogy a potenciális hallgatók egy vonzó, modern intézménybe felvételizhessenek. Már rövid távon is pótolni kívánja a nyugdíjba vonuló oktatókat fiatalabb, tehetségüket rangos publikációkkal bizonyító, külföldi projekteket elnyerő hebraistákkal, kultúrtörténészekkel, filológusokkal, társadalomtudósokkal. Programjában szerepel továbbá a szakkínálat növelése, a felnőtt- és továbbképzések elindítása, az oktatói és kutatói munka színvonalának emelése, hogy még több hallgató számára váljék vonzóvá a Zsidó Egyetem, s megállhassa a helyét a hazai és európai felsőoktatási versenyben.