Gyűlöletbeszéd: “történelmi előrelépés a közösségek méltósága védelmében”
Az EMIH által is sürgetett változás az Alaptörvénybe kerülhet
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Tett és Védelem Alapítvány a zsidó közösség szempontjából történelmi előrelépésnek tekintik a nemrég közzétett alaptörvény-módosítási javaslatban található „közösséget sértő véleménynyilvánítást” korlátozó paragrafust.
A közösség- és kisebbség-védelmi szempontból régóta várt jogalkotási változásra korábban az EMIH is javaslatot tett abból a célból, hogy a közösség elleni gyűlöletkeltés érdemben szankcionálhatóvá váljon.
A tervezet az emberi méltóság cikkelybe emelve külön említést tesz a közösség méltóságáról, mint az emberi méltósággal összefüggő alapjogról, amelyet nem lehet a véleményszabadságra hivatkozva sérteni. A törvénytervezet a következőképpen fogalmaz: „A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek — törvényben meghatározottak szerint — jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni .”
Az EMIH, illetve a zsidó közösséggel szembeni jogsérelmek elleni fellépésre létrejött Tett és Védelem Alapítvány az utóbbi hónapokban többször hívta fel a figyelmet arra, hogy a közbeszéd minőségének romlását, az Országház falai között is elhangzó, rágalmazó megnyilatkozásokat elsősorban a törvényi környezet finomításával kell kezelni. Tarthatatlan az az állapot, hogy az alkotmányból levezetett jogalkalmazói gyakorlatra hivatkozva lehetetlen az – az egész magyar társadalmat mételyező – gyűlöletkeltés ellen fellépni. Az összes feljelentést már ügyészségi szinten utasítják el.
A teljes cikk itt olvasható.
