Testvérvárosi megállapodást kötött az izraeli Cfát és Erzsébetváros
A magyar küldöttség, amelyet Vattamány Zsolt VII. kerületi polgármester vezetett, a Galil-hegység 900 méter magasan fekvő, körülbelül harmincezer lakost számláló, festői szépségű városkájában – amely mind magyar, mind zsidó vallási szempontból kiemelkedő jelentőségű – megnézte többek között a magyarajkú zsidóság 1986-ban alapított múzeumát.
Cfáti utcarészlet
Cfát és a magyar zsidó közösségek közötti kapcsolatok története sok évszázados, a magyar zsidók adományok és látogatások révén a középkor óta folyamatosan jelen voltak a város életében, miután az a spanyol kiűzetés után a zsidó vallástudomány és művészet Jeruzsálemmel vetekedő otthona lett.
A megállapodás ünnepélyes aláírásán jelen volt Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, valamint a cfáti főrabbi is.
Roni Lusztig, a cfáti magyar zsidó múzeum igazgatója Erzsébetváros zsidó jelentőségét méltatta. Kiemelte, hogy ott született az Izraelt megálmodó Theodor Herzl, és Budapestnek ez a része jelenleg is számos jelentős zsidó közösségnek és intézménynek ad otthont.
Ilán Sohát polgármester a város kulturális és vallási jelentőségét méltatta.
Vattamány Zsolt a lehetséges együttműködések körében kiemelte a kulturális és oktatási terveket, közte a minden évben megrendezett cfáti klezmer fesztiválon való magyar részvétel lehetőségét és a kerület fesztiváljaira cfáti művészek meghívását.
A magyar zsidók deportálásának hetvenedik évfordulójára való megemlékezésben várhatóan szerepet kap a cfáti múzeum időszakos utazó kiállítása, amelynek budapesti bemutatását tervezik.
