Tényleg az egyenlőtlenség a kulcskérdés?
Jobb- és baloldalon egyaránt divatos az egyenlőtlenséget tekinteni a legnagyobb társadalmi problémának. Pedig miközben a jövedelmek közötti különbségek csakugyan nőttek, jelentősen csökkent a szegénységben élők és nélkülözők aránya. Mi magyarázza az egalitárius nosztalgiát?
Jeff Bezos
A Metazin honlapján az egyenlőség kérdését boncolgatja.
„Logikus, hogy a legjobb évtized során nőtt az egyenlőtlenség” – kommentálja John Tamny libertárius elemző, a RealClearMarkets blogportál szerkesztője a növekvő egyenlőtlenséggel kapcsolatos elterjedt félelmeket.
Miközben a jobb- és a baloldal köreiben egyaránt népszerűek az apokaliptikus jóslatok, statisztikák szerint az elmúlt évtizedekben, és különösen a tízes években világszerte jelentősen nőtt a jólét. A 2008-as gazdasági válság ellenére a fejlett országokban is gyorsan nőtt a gazdaság. A bírálók azonban azt tartják döntőnek, hogy az egyenlőtlenség is nőtt. Thomas Piketty monumentális munkájának ez a legfontosabb tétele. Robert Samuelson Nobel-díjas közgazdász a minap egyenesen az egyenlőtlenség évének nevezte 2019-et, mondván, hogy a gazdasági növekedésből elsősorban a legvagyonosabbak profitáltak: a felső egy százalék vagyona 17, a felső tíz százaléké 14 százalékkal, miközben az alsó 80 százaléké 5-7 százalékkal nőtt, s a legkevésbé köztük is a legszegényebb rétegek gyarapodtak. Korábban Paul Krugman is hasonló véleményt fogalmazott meg. Az elnökválasztás demokrata párti jelöltségéért eséllyel küzdő Bernie Sanders és Elizabeth Warren egyaránt az egyenlőtlenség letörését nevezte egyik legfontosabb céljának.
Tamny elismeri, hogy a relatív különbségek nőttek, de közben minden réteg jobban él. Példaként Jeff Bezost, az Amazon tulajdonosát, a világ jelenleg leggazdagabb emberét említi. Bezos mesés vagyonra tett szert, de nem vett el semmit senkitől, hanem új terméket hozott létre, vagyis értéket teremtett. Mint mások, ő is kihasználta és egyben fejlesztette a digitális kereskedelmet, ami nem csak neki hajt hasznot, hanem más vállalkozóknak is lehetőséget teremt. A kereskedelem növekedése jót tesz azoknak is, akik nem az online gazdaságban tevékenykednek, és persze a fogyasztóknak is. Vajon jobban élnénk, ha nem lennének Bezoshoz hasonló milliárdosok, viszont olyan szolgáltatások sem léteznének, amelyeket ők nyújtanak? – teszi fel a kérdést Tamny.
A teljes cikk a metazin.hu honlapon olvasható.
