Tenyészállatokat akartak a zsidókért
„Számunkra a zsidók, a németek és a kőolaj a legjövedelmezőbb exporttermék.” Az 1978-ban „kiugrott” egykori román kémfőnök, Ion Mihai Pacepa által Nicolae Ceausescunak tulajdonított kijelentés talán nem pontosan így hangzott el, de a valóságtartalmában nincs oka kételkedni annak, aki fellapozza Radu Ioanid legújabb kötetét.
A Securitate és a zsidók kiárusítása címmel, a Polirom kiadónál megjelent kötetben a washingtoni holokauszt-múzeum nemzetközi levéltárak programjának igazgatója minden korábbinál világosabb képet fest a közelmúlt történelmének egyik legszégyenteljesebb fejezetéről. A 342 dokumentumból kiderül: a románok éveken át gépekre, luxusautókra, exkluzív fegyverekre, sőt tenyészállatokra cserélték az Izraelbe emigrálni, alijázni akaró állampolgáraikat.
Radu Ionid (fotó: Szőcs Levente, forrás: Népszabadság)
A zsidók (és az erdélyi szászok) kiárusításának a feltárásában és a jelenség dokumentálásában új lehetőségek nyíltak, amikor a román Legfelsőbb Védelmi Tanács feloldotta a Dunarea Külkereskedelmi Vállalat (ICE Dunarea) irattárának titkosítását, így 2014 márciusa végétől kutathatóvá váltak a különleges valutaügyletek dokumentumai. Az ICE Dunarea valójában AVS 0107 jelzéssel katonai egységként működött, és küldetése a rendszer működéséhez elengedhetetlen kemény valuta megszerzése volt.
Radu Ioanid más hivatalos és kevésbé hivatalos forrás – diplomáciai levélváltások, az ügyletekben érintett egykori tisztségviselőkkel készített interjúk – alapján vázolja fel a zsidók kiárusításának mechanizmusait. Mint a könyv bemutatóján is kiemelte: egyes források 25 évvel a Securitate feloszlatása után még mindig nem mernek a nyilvánosság elé állni.
A zsidókkal való üzletelés már Ion Antonescu diktatúrája idején, 1942-ben felmerült. A marsall helyettesei és küldöttei az Ira Hirschmannel, az American War Refugee Board képviselőjével folytatott tárgyalásokon – a szövetségesek győzelmére gondolva – hajlandónak mutatkoztak elengedni a román fennhatóság alatt működő haláltáborokba elhurcolt zsidók egy részét, ha ezzel megvásárolhatják a saját szabadságukat. Néhány ezer zsidó hajóra is szállhatott a britek által igazgatott Palesztina felé.
