Telt házas koncertet adott a Budapesti Fesztiválzenekar a Dohány utcai zsinagógában

Olyan sokan voltak kíváncsiak a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) tegnap esti hangversenyére a Dohány utcai zsinagógában, hogy a földszint zsúfolásig megtelt, és nemcsak az első, de a második emeleti karzatot is meg kellett nyitni a közönség előtt. Az előadást – a Zsidó Budapest 150 éve programsorozat keretében – a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és Erzsébetváros önkormányzata szervezte. 

A nézőket Bíró Eszter, a Mazsihisz művészeti vezetője köszöntötte. Dr. Grósz Andor Mazsihisz elnök a koncert előtti beszédében egyebek mellett hangsúlyozta:

„Mi, zsidók, joggal lehetünk büszkék azokra az elődeinkre, akik hozzájárultak ennek az egyedülállóan szép világvárosnak a  felvirágoztatásához. A XIX. század második felében és a XX. század elején a budapesti zsidóság óriási hatást gyakorolt a főváros építészetére, arculatára, művészeti-, kereskedelmi- és ipari életére”.

Mint mondotta: „az antiszemita sztereotípiákkal ellentétben a magyar zsidóságnak csak kis hányada volt igazán gazdag és tehetős, de akik vagyonosak voltak, gyárakat, üzleteket, vállalkozásokat alapítottak, azok kötelességüknek érezték, hogy támogassák a társadalom és a város fejlődését. A cödaka, vagyis az adományozás, az adakozás révén szem előtt tartották a közjót”.

A Mazsihisz elnöke kitért arra a háborúra is, amelyet a Hamász terrorszervezet által megtámadott Zsidó Állam folytat a terroristák ellen. Ennek kapcsán elmondta:

„Az öröm tiszta hangjaiba ma sötét felhangok is vegyülnek, hiszen ne feledjük: miközben mi ma este Budapest és a zene ünnepére gyűltünk össze, a Szentföldön izraeli testvéreink ontják vérüket a Zsidó Államért. Miközben a ma felcsendülő zenét hallgatjuk, emlékezzünk azokra, akik értünk is harcolnak: hiszen Izrael a szabadságért, a demokráciáért, az életért küzd a pusztító gonosz ellenében. De a palesztin terror következtében nemcsak zsidók, hanem ártatlan nem zsidó emberek is meghaltak. Ezért bízzunk abban, hogy a mindkét oldalon áldozatokat szedő harc Izrael győzelmével hamarosan véget ér”.

Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester szenvedélyes hangú beszédet mondott a terroristákkal harcoló Izrael állam mellett, de kitért arra is, hogy „a magyar társadalom soha el nem múló felelősséggel viseltetik azért, mert 1944-ben – amikor a magyar állam deportálta a zsidónak minősített magyar állampolgárokat – a társadalom cserbenhagyta zsidó honfitársainkat”.

Niedermüller Péter aggodalmát fejezte ki amiatt, mert egy reprezentatív kutatás szerint a mai magyar társadalom jelentős része ma is antiszemita nézeteket vall. A polgármester is érintette az Izraelben zajló háborút, amelynek kapcsán hangsúlyozta: a megtámadott Zsidó Államnak joga van az önvédelemhez. Beszédét ezzel zárta: „veled vagyunk, Izrael!”.

Az ünnepi beszédek után a zenészek vették át a főszerepet. Először Johann Sebastian Bach 1. C-dúr zenekari szvitje hangzott fel, majd Alexander Glazunovtól a Rêverie orientale című mű, végül Kodály Zoltán: Galántai táncok című alkotása. A zenekart Pilz János, majd Fischer Iván vezényelte. (mazsihisz.hu)