Tej, méz, földgáz: gazdasági fellendülés alakíthatja át a Közel-Keletet

„Izrael hamarosan maga választhatja meg a térségben a barátait” – ezt a meglepő kijelentést az elmúlt napokban többször is hallhattuk Jeruzsálemben azon a nemzetközi konferencián, amelyet a most 90 éves államelnök, Simon Peresz tiszteletére tartottak. Az optimizmus nemcsak az „örök álmodozónak” tartott veterán izraeli politikusnak szólt, hanem a rendezvény egészét jellemezte, Bill Clinton felszólalásától kezdve a világ vezető gazdasági és pénzügyi szereplői részvételével tartott kerekasztal-beszélgetésekig. A „közel-keleti Davos”-ként is jellemzett rendezvényen Magyarországot hivatalos formában a Mazsihisz részéről Frölich Róbert főrabbi és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, valamint a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, Németh Sándor képviselte, aki a konferencia keretében tárgyalásokat folytatott több nemzetközi zsidó szervezet vezetőivel is. A Hetek cikke.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök beszédében gazdasági okokkal magyarázta azt, hogy az „arab tavasz” zűrzavara és a véres szíriai polgárháború által feldúlt Közel-Keleten mégis vannak biztató jelek, amelyek egy új korszak kezdetét jelenthetik.

„Izrael az egyik legoptimistább nemzet a világon. Itt az emberek 75 százaléka azt várja, hogy a jövő jobb lesz, mint ma, miközben a New York-ban élők 75 százaléka szerint a mai helyzet jobb, mint ami holnap lesz” – állította Natan Saranszki. A világhírű emberi jogi aktivista jelenleg a nemzetközi bevándorlást irányító szervezet, a Zsidó Ügynökség (Szochnut) elnöke, akit Izraelben sokan a jövőre leköszönő Simon Peresz államelnök lehetséges utódjának tartanak. Saranszki beszédében elismerte, hogy eddig a Párizsból vagy New Yorkból érkező alijázóknak komoly gazdasági és életszínvonalbeli áldozatot kellett hozniuk azért, ha Izraelben akartak letelepedni. Most azonban „aki Párizsból alijázik, bízhat abban, hogy a gyerekei még nála is sikeresebbek lesznek, mert sok izraeli fiatal bebizonyította azt, hogy itt többet lehet elérni, mint Nyugaton” – állította Saranszki, aki idézte azt a mondást, miszerint egyre több izraeli tinédzser előbb szerzi meg első (dollár)millióját, mint megvásárolná az első öltönyét. Az elmúlt években 30 százalékkal nőtt az alijázók száma Franciaországból, 20 százalékkal Argentínából és 50 százalékkal Magyarországról – részben annak köszönhetően is, hogy ma Izraelben a legkisebb a munkanélküliség a fejlett ipari országok közül.

A rehabilitált Mózes

Benjamin Netanjahu szintén egy régi viccel illusztrálta azt, hogy miért van alapja az optimizmusnak Izraelben. A miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy sokáig arra a kérdésre, miszerint hogyan lehet „egy kisebb vagyonra” szert tenni Izraelben, a válasz az volt, hogy „nagyon egyszerűen, feltéve, hogy az ember előzőleg egy nagyobb vagyonnal rendelkezett”. (A konferencián a felszólalók amúgy is számos ismert zsidó viccet úgy idéztek, mint amelyek mára idejét múlták. E megjegyzések többsége Mózest rehabilitálta, akit eddig azzal hibáztattak, hogy „negyven évig bolyongott a sivatagban, mire megtalálta az egyetlen helyet a Közel-Keleten, ahol egy csepp olaj sincs”. Egy másik mondás szerint Mózes rossz navigátor volt, aki a sivatagban elnézte a térképet és Kánaánba vezette a népet Katar vagy Kuvait helyett.)

„Ma azonban már valóban lehet nagy vagyont keresni Izraelben, sokféle módon” – mondta Netanjahu. A kormányfő több bizonyítékot is felsorolt állításának az igazolására. Mint mondta, az első egyértelmű jel a tartós gazdasági növekedés: „Amikor 10 éve pénzügyminiszter voltam, Izrael egy főre eső nemzeti jövedelme kétharmada volt az európai országokénak. Ma utolértük, sőt meghaladtuk az európai mediterrán régió országait, és 32 ezer dollár az egy főre eső nemzeti jövedelmünk. Kevesen hittek nekem, amikor azt mondtam, hogy utolérhetjük a nyugat-európai országokat, ha a technológiába, oktatásba, infrastruktúrába fektetünk” – mondta Netanjahu, aki szerint a nyolcvanas éveket megelőzően Izrael gazdasága a fejlődő országok szintjén volt. „Feltörekvő piacú országnak számítottunk, ma pedig az egyik legfejlettebb technológiájú ország vagyunk a világon, köszönhetően a piaci reformoknak és az innovációnak” – állította a kormányfő, aki az elmúlt tíz év folyamatos növekedését a folyamatos reformoknak és a gazdaság modernizálásának tulajdonította. „Megnyitottuk a versenyszféra előtt a nem hatékony szektorokat. A korszerűtlen kikötőinket fejlesztjük, mert szinte minden a tengeri szállításon keresztül érkezik az országunkba. Nyitunk új piacok felé: Kína és Ázsia hatalmas lehetőséget kínálnak” – sorolta Netanjahu, aki a fordulat második jeleként az izraeli technológia iránti globális keresletet nevezte meg.

„Nemrég voltam Kínában, és Pekingben meg Sanghajban mindenkitől azt hallottam, hogy három dolgot keresnek: izraeli technológiát, izraeli technológiát és izraeli technológiát. Ugyanezt a három dolgot kérték tőlem Lengyelországban is, ahol szintén néhány hete jártam. A napokban itt járt Jeruzsálemben a kolumbiai elnök. Mit gondolnak, mit szeretett volna tőlem? Eltalálták, ő is izraeli technológiát akart vásárolni. A siker most már csak tőlünk függ: tudatosan nyitnunk kell abban, hogy mindenhova gyorsan és hatékonyan eljuttassuk az izraeli technológiát, és ebben az állam segíti a vállalkozókat.”

Ezt a bizakodást igazolja, hogy a konferencia előtti napokban bejárta a világsajtót egy izraeli start-up cég eddig példátlan sikere. A Waze nevű intelligens navigációs rendszert a Google 1,3 milliárd dollárért (mintegy 300 milliárd forintért) vásárolta meg, és vállalta, hogy a cég kreatív csapata továbbra is Izraelben dolgozhasson. Az autósoktól valós időben közösségi információkra építő rendszert a világon több mint 30 millióan használják, köztük több tíz­ezren Magyarországon is. A 2009-ben induló cégért versenyben volt a Facebook is, de a fiatal izraeli cégtulajdonosok nem fogadták el tárgyalási alapnak az eredetileg 1 milliárd dolláros ajánlatot, mert Mark Zuckerberg azt is kikötötte, hogy a fejlesztési csapatnak át kell költöznie Kaliforniába. A Waze cionista stratégiája bevált: a Google nem csak ráígért 30 százalékot a vétel­árra, hanem a cégközpontot is meghagyta a világ egyik legjobb ipari parkjának tartott izraeli Ráananában.

Vita a földgázról

A növekedés másik pillérét a földgázkincs jelenti. Az izraeli kormány a héten döntött arról, hogy a feltárt készletek 60 százalékát megtartják kizárólag hazai felhasználásra, illetve stratégiai tartaléknak, és csak a maradék 40 százalékból exportálnak. A döntést több izraeli városban is tüntetések előzték meg. Jeruzsálemben az izraeli Occupy mozgalom egyik aktivistája a Hetek kérdésére elmondta, hogy amiatt tiltakoznak, mert a „Bibi (Netanjahu) – (Jaír) Lapid-kormány az energiabevételekből a belföldi ellátás és a rezsiköltségek csökkentése helyett a külföldieknek juttatja a profitot”.

A tüntetések részleges eredménnyel jártak, mert az eredeti javaslat szerint csak 53 százalék maradt volna belföldi felhasználásra. (Az izraeli földgáz- és olajkutatások regionális és geostratégiai hatásairól szóló előadásokat a Hetek jövő heti számában ismertetjük – a szerk.)

Netanjahu beszédében kitért még az infrastruktúra fejlesztésére is, amelyet látványos nagyberuházások jeleznek az országban. A tel avivi repülőtér és Jeruzsálem közötti szupervonat két éven belül 25 percre rövidíti le a jelenleg autóval mintegy egyórás távot, és néhány éven belül befejeződik az észak-déli és kelet-nyugati irányú vasúti fővonal kiépítése is.

A teljes cikk itt olvasható.