Tavaszig kiírhatják a zsidó temetők rekonstrukciós programját – ülésezett a Zsidó Közösségi Kerekasztal

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) még a tavasz előtt kiírhatja a zsidó temetők rekonstrukciós programjáról szóló pályázatot, amelyre a kormány tavaly év végén fél milliárd forintot biztosított – közölte a társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár kedden, a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülése után.

Latorcai Csaba a Parlament épületében tartott, több mint két órás, nem sajtó-nyilvános megbeszélés után Heisler Andrással, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnökével együtt nyilatkozott az újságíróknak. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: néhány évvel ezelőtt a kormány határozatot hozott az elhagyott zsidó temetők rekonstrukciójáról, és a kabinet ezekre a temetőkre úgy tekint, mint a magyar kulturális örökség szerves részére.

Hozzátette: a kormány ezért 2017 végén a Mazsök számára majd fél milliárd forintot biztosított támogatásként e program elindítására. Kiemelte: a mostani kerekasztalon a támogatási, pályázati felhívás tervezetét vitatták meg, és ugyan néhány ponton vannak még viták a zsidó szervezetek között, de minden remény megvan arra, hogy még a tavasz beállta előtt a közalapítvány meghirdesse a pályázatát, amire a temetőfenntartó vallási szervezetek valamint a helyi önkormányzatok nyújthatnak majd be támogatási igényt.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy a programban emlékhelyeket hozzanak létre, hiszen olyan, már nem működő, zárt temetőkről van szó, amelyeknek “sajnos nincs tulajdonosuk, a tulajdonosok Auschwitzban maradtak”. Hozzátette: ennek érdekében szeretnének bizonyos módosításokat eszközölni a Mazsök pályázati kiírásában.

Latorcai Csaba ismertetése szerint  a tanácskozáson szó volt a Holocaust 75. évfordulójáról történő 2019-es megemlékezések előkészítéséről, amivel kapcsolatban a kormány deklarálta az ülésen, hogy nyitott a zsidó szervezetek kezdeményezésére, lehetőség szerint egységes javaslatot kér a kerekasztal tagjaitól, amelyet kész anyailag komoly összeggel támogatni.

A helyettes államtitkár közölte azt is: az ülésen Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a magyar-izraeli kormányközi gazdasági együttműködés vegyesbizottság társelnöke a magyar-izraeli gazdasági kapcsolatokról számolt be. Latorcai Csaba kiemelte: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaly nyári látogatását követően “hihetetlen dinamikusan” fejlődnek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok, több mint 30 konkrét projekttervet dolgoztak ki a magyar és az izraeli kormány képviselői, többek között a szofverfejlesztés, a biztonság, a járműfejlesztések, a lézer és a részecskefizika, az agykutatás, a biotechnológia és az élelmiszeripar területén. Heisler András ezzel kapcsolatban jelezte: az ülésen a zsidó közösség részéről több oldalról is érkezett javaslat arról, hogy a vallási turizmus és a turizmus fejlesztése egyik területe lehet a Magyarország és Izrael közötti kapcsolatoknak.

Latorcai Csaba kitért arra is: az ülésen a reformzsidó közösségek kezdeményezték, hogy nyerjenek egyházi státuszt, amire a kormányzat részéről az a válasz hangzott el, hogy ehhez sarkalatos törvényt szükséges módosítani, a jelen parlamenti erőviszonyokban azonban a kormány nem rendelkezik kétharmados felhatalmazással.

A helyettes államtitkár ismertetése szerint elhangzott az ülésen az a javaslat is, hogy a magyar kormány vegye figyelembe az izraeli nép Jeruzsálemre, mint fővárosra vonatkozó kezdeményezését. Ezzel kapcsolatban a kormányzat részéről az hangzott el, hogy Magyarország Izrael egyik legkomolyabb barátja a nemzetközi szervezetekben, számos alkalommal bizonyította “pro-Izrael” álláspontját, és a továbbiakban természetes ez a fajta nyitottság.

A helyettes államtitkárt és a Mazsihisz elnökét arról kérdezték, mikor várható előrelépés a Sorsok Háza ügyében. Latorcai Csaba azt mondta: a mostani ülésnek ez nem volt napirendje és nem is került szóba, de továbbra is érvényes az a kormányzati álláspont, hogy a Sorsok Háza akkor nyithatja meg kapuit, ha konszenzus születik a szakmai, muzeális és képzési tartalom tekintetében. Latorcai Csaba hozzátette: még számos kérdés nyitott, így a következő hetekben, hónapokban nem számít a konszenzus létrejöttére.

Heisler András ezzel kapcsolatban azt mondta: ez a kérdés lassan ráég a kormányzatra és a zsidó szervezetekre is, ezért örülne, ha születne egy olyan előterjesztés, amelyet tudnának véleményezni.  Hozzátette: a választási időszakot követően intenzíven elő kell vennie ezt a kérdést a kormányzatnak és a zsidó szervezeteknek is. Ugyanakkor a Mazsihisz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint ilyen komoly kiállítások, projektek megvalósítása 4-6-8 évig is eltart, az összes nagy Holocaust múzeumnál, Varsóban, Berlinben és Washingtonban is sok évig dolgoztak azon, hogy kialakuljon egy olyan koncepció, amelyet a társadalom többsége, érintettek és nem érintettek egyaránt el tudnak fogadni.

*

Az ülésen egyebek napirendi pont alatt felmerült a Mazsök által pályázati formában szétosztható összegek növelésének kérdése is. Erre tavaly a zsidó szervezetek és maga a Mazsök irodavezetője is előterjesztést tettek.

Ez a pénzalap nemcsak az állami támogatás nélkül maradt reformközösségeket segíthetné a jelen helyzetben, hanem a közvetlen állami támogatástól és a nagy zsidó hitközségektől lehetőségek szerint függetlenül működni kívánó zsidó civilszervezetek létének egyik kulcskérdése. Ha ezek támogatására nincs normatív lehetőség, folyamatos alkupozícióra kényszerítve, valódi autonómia nélkül tudnak csak működni, napi küzdelemben létalapjuk előteremtéséért.