Szörnyek évadja – Woody Allen és a pedofíliavád

Hamarosan tudni fogjuk, hány Oscarral jutalmazza ma este Hollywood Woody Allen filmjét, a Blue Jasmine-t. Az viszont talán sosem derül ki, hogy mi igaz a rendezőt ért molesztálási vádból. Összeszedtünk mindent, ami a rusnya ügyről jelenleg tudható.

„Egy nő nemrég a nyilvánosság elé tárta, hogy Woody Allen hétéves korában molesztálta. A Golden Globe az elismeréssel őt és az összes többi áldozatot is semmibe veszi” – írta Mia Farrow a Twitterre azon az estén, amikor Allen életműdíjat kapott. Nem sokkal később feltette a kérdést, amire Woody Allenen kívül senki sem tudja a választ, de mindenkinek van róla véleménye: „Vajon pedofil?”

Most azt hagyjuk, hogy a díjátadón levetítettek egy Allen-filmekből készült montázst, és Mia Farrow hozzájárult, hogy vele készült jeleneteket is belerakjanak, majd csuklóból lepedofildíjazózta az Arany Glóbuszt, és fókuszáljunk a 22 éves, máig lezáratlan ügyre.

Az egész úgy kezdődött, hogy 1991-ben az akkor 56 éves Woody Allen összejött a 19 éves Soon-Yi Previnnel. A koreai származású lány Allen akkori partnerének, Mia Farrow-nak volt a nevelt lánya. A botrány nagyjából egy évvel a viszony kezdete után robbant ki, mikor Farrow megtalálta Allen lakásán a Soon-Yit ábrázoló meztelen fotókat. Ekkor épp a Férjek és feleségeket forgatták, amit a viharos szakítás ellenére még befejeztek. A 13 évig együtt lévő párnak három közös gyereke volt: az akkor 15 éves, örökbe fogadott Moses, a 7 éves, szintén örökbe fogadott Dylan, és a 2 éves Ronan, Mia és Woody egyetlen biológiai gyermeke (már amennyiben Allen az apja, erről bővebben később).

A barátnőnk nálunk 26 évvel fiatalabb nevelt lányával kavarni kétségkívül bizarr, sőt beteges dolog, de a közvélekedéssel ellentétben Allen sosem volt Soon-Yi nevelőapja (az André Previn, Farrow korábbi partnere volt), és a lány nem volt kiskorú, amikor összejöttek. Ettől persze Farrow haragja és elkeseredése teljesen érthető és jogos. Az, hogy ennek a haragnak és elkeseredésnek a folyománya volt-e az, hogy pár hónappal a szakítás után, miközben épp a gyermekelhelyezési per közepén jártak, jelentette egy gyerekorvosnak, majd másnap a rendőrségnek, hogy Allen szexuálisan zaklatta egyik közös gyereküket, mindenki döntse el maga.

Mielőtt belemennénk a meglehetősen taszító események további taglalásába, meg kell jegyeznünk, hogy a forrásként rendelkezésre álló amerikai cikkek többsége nem kicsit elfogult. Az egymásnak feszülő állítások és vélemények olyan újságíróktól származnak, akik (vállaltan) jóban vannak valamelyik féllel – így lehet, hogy Mia Farrow-t szent anyatigrisként és félőrült, bosszúszomjas cafkaként egyaránt láthatjuk, míg Woody Allen a perverzióskála egymástól igen távol eső fokozatain jelenik meg a különböző írásokban.

Abban mindenesetre mindkét fél egyetért, hogy Allen ott járt 1992 augusztusában a Farrow család connecticuti házában, hogy meglátogassa a gyerekeket. Ekkorra a Woodyt védő források szerint már nagyon komoly Allen-ellenes hangulat alakult ki a háztartásban (ami Miából, egy rakás gyerekből és néhány dadából állt; ekkor a színésznőnek kilenc gyereke volt, majd később további hatot fogadott örökbe), míg a Farrow-pártiak szerint Mia csak őszinte volt, és hagyta, hogy a gyerekek megéljék az őket ért tragédiát, és kiengedjék a haragjukat. Ezen a délutánon Dylan és az apja állítólag eltűnt egy időre, majd a kislány bugyi nélkül tért vissza, és másnap azt mondta az anyjának, hogy Allen felvitte a padlásra, ahol fogdosta és felnyúlt a vaginájába. Farrow felvette videóra a kislány vallomását (abban sem egyeznek a vélemények, hogy mennyi ideig készült a felvétel – az egyik volt babysitter szerint napokig, és ha a gyerek nem azt mondta, amit az anyja hallani akart, akkor újra nekikezdtek), majd elvitte egy gyerekorvoshoz, aki nem találta fizikai jelét a molesztálásnak, másnap pedig feljelentést tett a rendőrségen. (A Farrow-párti cikkek szerint azért, mert a gyerekorvos ehhez ragaszkodott, holott Farrow nem akart rendőrségi ügyet, nem akarta bemocskolni Allent. Ennek némileg ellentmond a tény, hogy 22 évvel később még mindig mocskolja.)

A feljelentést több hónapig tartó pszichiátriai vizsgálat követte, melynek eredményeképp a Yale–New Haven Kórház gyermekekkel szemben elkövetett szexuális erőszak osztályának orvosai megállapították, hogy Dylant nem molesztálták. Szakvéleményük szerint két oka lehetett annak, hogy a kislány azt állította, amit: vagy egy érzelmileg zavarodott gyerek képzeletének szüleményéről volt szó, vagy arról, hogy az anyja tanította be neki a szöveget, vagy a kettőről együtt – utóbbit tartották a legvalószínűbbnek. A gyermekpszichiáterek azt is elmondták, hogy a kislány hol ezt mondta, hol azt, és annak, ahogy „felidézte a történteket” betanult jellege volt. Emellett a molesztálást mindig összekötötte azzal, hogy apja és Soon Yi egy pár, illetve gyakran tett olyan megjegyzéseket, hogy „szegény, szegény anyukám, tönkrement a karrierje (Allen) filmjeiben”. A Farrow-párti cikkek hevesen támadják a szakvéleményt, szerintük az orvosok elfogultak voltak, sőt azt is felvetették valahol, hogy Allen pénzelte őket.

A teljes cikk itt olvasható.