Színeim története – fotókiállítás az Izraeli Kulturális Intézetben

A „Színeim története” című fotókiállítás 2014. szeptember 15. és október 10. között az Izraeli Kulturális Intézetben (Mala Zisser Épület, 1061 Budapest, Paulay Ede utca 1.), minden nap 10.00 és 18.00 óra között látható. A szövegek és fotográfiák Turós Margaréta munkái. A kiállítás megnyitója: 2014. szeptember 15. (hétfő) 18 óra.

BIZTONSÁGRA VÁGYVA

New York, 2014.

Mit láthatott a kisfiú, mitől szorította őt magához az apja? Péntek délután, Brooklyn egyik utcáján sábeszre gyalogolnak, hiszen nem ülhetnek autóba, és oda kell érni még napnyugta előtt.

Az apa siet, és közben imádkozik. A gyermek azt a teret látja, amit az apja már rég elhagyott, vagy észre sem vett. Észlelte a fotóst és tudja, hogy nem jó, ha fényképeznek, így hallotta szüleitől és nagyszüleitől. Az identitás csak önmagába zárva élhet tovább. A fotós háta mögött látja az utcán rappel-ő színes bőrű fiatalokat, akiknek sietniük kell. Van még valami a fotóművész háta mögött: az apa és a gyermek szívében örök vágyként létező Izrael, a legszentebb Föld.

FALAK KÖZÖTT

Jeruzsálem, Mea Searim, 2010.

Ézsaiás próféta könyve, 62. fejezet: „Sionért nem hallgatok, és Jeruzsálemért nem nyugszom, míg földerül, mint fényesség az Ő igazsága, és szabadulása, mint fáklya tündököl. És meglátják a népek igazságodat, és minden királyok dicsőségedet, és új nevet adnak neked, amelyet az Úr határoz meg.”

Íme, az Úr hirdette mind a föld határáig: „Mondjátok meg Sion leányának, íme, eljött szabadulásod, íme, jutalma vele jóság, és megfizetése őelőtte! És hívják őket szent népnek: az Úr megváltottainak, és téged hogy hívnak? Keresett és nem elhagyott városnak.”

A kisfiú a falak előtt áll, de a falak valójában az emberiség történetében vannak…

 

EGY MÁSFÉLE FÁTYOL

Jeruzsálem, 2010.

A fátyol, a kendő, a burka, a hidjab vagy a csador története nagyon régre vezet vissza. A civilizáció kezdetén a nők istennőként kezelték, ám a városiasodás során a hatalom az erős vezetők kezeiben koncentrálódtak, az államok megjelenésével az istennők szerepét átvette egy, a királyhoz hasonló, férfi isten. A patriarchális családot az állam legitimálta és az asszonyok szexualitása a férfi kontrollja alá esett, az apa és a férj rendelkezett a hölgyek élete felett. A női test a férfi tulajdona lett, és így meg kellett különböztetni a prostituáltat a tiszteletben tartott nőtől: a szexuális tisztaság egy becses, és piacképes értéket képviselt.

Ezzel a különbségtétellel egy időben jelent meg az asszonyok fejének takarása, kendővel vagy fátyollal, jelezvén, hogy a női test valakinek a tulajdonában áll.

A fátyol más civilizációkban létezett: az Egyiptomi fáraóknál, az ógörög társadalmakban, valamint az iszlámot megelőző monoteista vallásokban is, tehát a judaizmusban és a kereszténységben.

A nő megigazítja a kendőt, ami csak az arcát, hosszú és karcsú nyakát hagyja szabadon, de a sál alatti gondolatokat talán semmi sem tudja elrejteni…