Szellemek a Svábhegyen

A Svábhegy Janus-arcú vidék. Gyógyító levegőjéről, kénes forrásairól vált híressé, elpusztult szőlőinek helyén a 19. század közepétől művészek és értelmiségiek építettek svájci villákat és mesebeli kerteket. Ezek közül Eötvös József Karthauzi-lakja és a Jókai-park ma is látható. Maga Cathry Szaléz Ferenc, a fogaskerekű építője is annyira megszerette a vidéket, hogy mire műve elkészült, le is letelepedett és haláláig itt élt. Azt már kevesebben tudják, hogy az első pillantásra idillinek tűnő síelő- és kirándulóhely valójában fontos, legtöbbször tragikus történelmi események színhelye volt a 20. században. Ide költözött be az SS a német megszállás idején, és itt alkudozott egymással emberéletekről Eichmann és Wallenberg. Itt működött az ÁVH tisztképzője, és itt nyitotta meg az úttörővasutat Rajk László, nem sejtve, hogy egy év múlva a szemközti villában fogják vallatni. Túránk során megidézzük a múltat, és felkeressük a nem létező emléktáblák és képzőművészeti alkotások helyeit. Közben pedig elolvassuk, hogyan jelennek meg ezek az események a kortárs irodalomban, Nádas Péter, Déry Tibor és Háy János írásaiban.

A Bupap (Budapesti Aszfaltprojekt) városnéző sétájára itt lehet jelentkezni.