Szeles Erika teret kap a Józsefvárosban
A zsidó családból származó lány egy dán fotós jóvoltából lett nyugaton a forradalom egyik legismertebb arca. Egy héttel a fénykép elkészülte után egy gépfegyver sorozat végzett vele. 15 éves volt.
A jozsefvaros.hu portál tudósít róla, hogy a kerület képviselőtestülete megszavazta: Szeles Erikáról, az 56-os felkelés napjaiban elesett lányról közteret neveznek el a kerületben.
A kerületi vezetés eddig két, addig névtelen köztérnek adta arra érdemes nők neveit, így keletkezett a Hugonnai Vilma és a Brunszvik Júlia tér Józsefvárosban. Most egy harmadik nőről, vagy inkább lányról, az ‘56-os forradalmi mártír Szeles Erikáról neveznek el közteret.
A legutóbbi, július 22-én tartott képviselőtestületi ülésen egyhangúan megszavazták, hogy Szeles Erika teret érdemel a kerületben, egyedül abban nem volt egyetértés, hogy melyik teret kapja, a Fidesz-frakció ugyanis neki szánta volt a jelenleg FiDo tér néven ismert parkot. Ezt viszont a Közösen Józsefvárosért frakció Koltói Anna szociáldemokrata nőmozgalmi vezető után szeretné elnevezni.
Végül, mivel abban egyetértés volt, hogy Szeles Erikának mindenképp adnának egy közteret, minden jelenlévő képviselő elfogadta, hogy a Luther utca és a II. János Pál pápa tér találkozásánál lévő, eddig névtelen terület fogja viselni a forradalmi mártír nevét. Ennek azért is van jelentősége, mert az ide futó Bezerédi utca 11. szám alatt lakott a névadó.
Szeles Erika, a tizenöt éves diáklány egy fotónak köszönhetően vált az ‘56-os forradalom ikonjává, majd egy héttel a kép után hősi halált halt. A képet, amelyen a fiatal lány egy gépfegyverrel a vállán elszántan néz a kamerába, Vagn Hansen dán fotós készítette valószínűleg 1956. november 1-jén. A fotós később úgy emlékezett, hogy már Erikánál volt a fegyver, amikor megkérdezte, hogy csinálhat-e róla egy képet, a lány pedig örömmel állt modellt, olvashatjuk a józsefvárosi önkormányzati oldalon. A fotó bejárta a nemzetközi és hazai sajtót is, ikonikus lett. „Véletlenül sikerült egy olyan képet csinálnom, amely bejárta a világot és a forradalom jelképévé vált. Megláttam egy komoly tekintetű, szép lányt […] zubbonyban, orosz géppisztollyal a vállán, akit rávettem, hogy néhány képet készíthessek róla” – mesélte később a fotós.
Egy héttel később, november 7-én sebesültek mentése közben szovjet tankból gyakorlatilag szitává lőtték a 15 éves lányt a Blaha Lujza térnél. Egy sebesült társáért kúszott ki a menedékből, hogy behúzza a barikád mögé, amikor a lövések kivégezték.
Szeles Erika a Wikipedia szerint 1941. január 6-án született Budapesten, kommunista zsidó családban. Édesapja 1944-ben korában meghalt, egyes források szerint német koncentrációs táborban, mások szerint a budapesti gettóban. Édesanyja innentől egyedül nevelte.
Részt vett néhány előadáson, amit a nagybátyja, Bondi Endre által szervezett irodalom klubban hallgatott meg. Itt fiatal kora ellenére meglepő érettséggel szólt hozzá a vitákhoz, “lángoló szemmel reménykedett valamiféle demokratikus megújulásban” – emlékezett rá vissza Földi Tamás, az egyik volt osztálytárs.
Egy idősebb barátja invitálta meg Erikát a felkelők közé, ahol megtanították géppisztollyal bánni. Ekkor készülhetett róla a híres fotó. Mivel túl fiatal volt, pár nappal később meggyőzték, hogy inkább a sebesültek ellátásában segédkezzen, ebbe november 4-én bele is ment, és önkéntes – később a sorsát meghatározó – ápolónői szolgálatot vállalt a Vöröskeresztnél, olvashatjuk a Wikipédián.
Ahogy azt is, szomszédja, Ivanits György még találkozott vele halála napján, így mesélt róla: „megjelent Erika egy fiúval és a dobtáras géppisztollyal. Emlékszem, hogy ott táraztak, pakolták bele a lőszert. Mesélte, hogy ő vöröskeresztes, és a sérülteket, a forradalmárok között megsebesülteket menti. A fiú pedig, a barátja, forradalmár. Mondta, hogy mennek tovább, csak egy kicsit megpihennek. Édesanyja ordítva sírt és könyörgött neki, hogy ne menjen el, mert mintha tudta, érezte volna, hogy meg fogják ölni”.