Szaúdi-iráni háború – Libanonban?
Pattanásig feszült a helyzet, amit jelez Szaad Hariri miniszterelnök váratlan lemondása, és különösen annak indoklása, miszerint meg akarták gyilkolni.
Az Irán által támogatott, libanoni siíta Hezbollah harcosai egy parancsnokuk temetésén (Fotó: Ali Hashisho/Reuters)
Még a saját belső körét is meglepte Szaad Hariri libanoni kormányfő váratlan szombati lemondása. Az alig egy évig tartott kormányzásának drámai vége azt jelenti, hogy ismét politikai válságba került a 4 milliós, vallásilag és etnikailag rendkívül színes ország. Hariri koalíciója majdnem minden nagyobb libanoni politikai erőt magában foglalt, és úgy tűnt, hogy az országot végre újra irányítani lehet, miután két évig nem volt elnök és működő kormányzat. Új választási törvény született, 12 év után ismét lett éves költségvetés, sőt még sikerült nagykövetet is kinevezni Damaszkuszba, ami mind Libanon, mind Szíria felekezeti megosztottsága miatt szintén nem volt egyszerű.
De mindez most egy szemvillanás alatt elpárolgott, és Hariri szavai is sokkolóak voltak. Azzal vádolta Iránt és libanoni szövetségesét, a síita Hezbollahot, hogy a napokban merényletet kíséreltek meg ellene. A lemondott miniszterelnök a jelenlegi légkört az apja, Rafik Hariri egykori kormányfő 2005-ös bejrúti meggyilkolása előtti feszültséghez hasonlította. Az akkori robbantás után az ENSZ által felállított bíróság a Hezbollah öt tagját vádolta meg a merénylettel, és a távollétükben el is kezdődött a tárgyalás.
Bírálói a most lemondott Hariri szemére vetették, hogy nem tudta korlátozni a Hezbollah befolyását, amely például önállóan döntött a beavatkozásról a szíriai polgárháborúba Basar Asszad szír elnök oldalán. A síita mozgalom „állam az államban”, Hariri szunnita hátországa szerint szinte valamennyi állami intézményt maga alá gyűrte. Elképzelhető, hogy hívei nemtetszése miatt volt kénytelen távozni a politikus, akinek utódlása nem lesz egyszerű. A felekezeti felosztás értelmében a kormányfői posztot szunnita politikus tölti be (az államfő keresztény, a parlamenti elnök síita), de olyat kellene találni, aki nem a Hezbollah feltétlen híveként ismert.
A teljes cikk itt olvasható.
