“Számunkra a sokszínűség alapérték, nem hóbort” – mondta Heisler a Rumbach avatásán

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

“Számunkra a zsidó közösség sokszínűsége alapérték”, a magyar zsidóságon belül egymás mellett élő hagyományok léte és elfogadása “nem a Mazsihisz újkeletű hóbortja” – mondta Heisler András a Rumbach utcai zsinagóga avató ünnepségén

Heisler András a Wesselényi utcában Tóratekerccsel (Fotó: Szombat szerkesztősége/Gadó János)

Csütörtök délután Budapesten átadták a teljes körűen renovált Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. Az 1872-ben fölavatott, a második világháború óta romos épületet négy év alatt, a kormány 3,2 milliárdos támogatásával újították fel.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter köszöntőjében arról beszélt: nemes feladat megmenteni egy épületet az enyészettől, de a kormány nemcsak ezért támogatta a felújítást. Ennél fontosabb, hogy azt remélik, élet költözik e falak közé.

A miniszter azt kívánta, hogy a magyarországi zsidó közösségek ne csak szabadon és biztonságban élhessenek Magyarországon, hanem virágoztassák fel újra azt a vallási és kulturális hagyományt, mely a holokauszt tragédiája előtt része volt Budapest és az ország kulturális gazdagságának.

Novák Katalin szólt arról is: büszkék rá, hogy ma Magyarország a zsidó közösségnek biztonságot nyújtó otthon, és a közösség rendelkezésére állnak az életükhöz szükséges intézmények az óvodától az egyetemig, a kórháztól a szeretetotthonokig. A közösség tagjai szabadon ünnepelhetnek az ország közterein, vállalhatják hitüket és kultúrájukat, meghívhatják a világ minden tájáról sportolóikat a Maccabi Játékokra, és testvéri kapcsolatokat ápolnak a keresztény egyházakkal.

Novák Katalin és Ronald S. Lauder elhelyezik a mezüzét (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Hozzátette: büszkék arra is, hogy míg máshol erősödik a hívő közösségek üldözése és az antiszemitizmus, templomokat, zsinagógát zárnak be, addig Magyarországon az elmúlt 10 évben több zsinagógát nyitottak.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke megköszönte az építők munkáját és a kormány támogatását. Azt mondta, hála nekik, több mint 70 év hányattatást követően olyan multifunkcionális teret hoztak létre, ahol újra felhangozhatnak a közösség imái, ősi dallamai, ahol lehetőséget biztosíthatnak a zsidó közösség fejlődéséhez és teret adhatnak “fantasztikus kulturális, közművelődési és turisztikai” eseményeknek.

Felidézte: elődeik a környéken három különböző karakterű zsinagógát építettek, megteremtve ezzel a Dohány utca-Rumbach Sebestyén utca-Kazinczy utca közötti úgynevezett zsidó háromszöget. Mint mondta, bár a közösség tagjai pontosan tudják, hogy miben különböznek egymástól ezek a zsinagógák, a zsidónegyedként emlegetett városrész ma mégis “egységes szövetet alkot”. “Számunkra a zsidó közösség sokszínűsége alapérték”, a magyar zsidóságon belül egymás mellett élő hagyományok léte és elfogadása “nem a Mazsihisz újkeletű hóbortja” – mondta Heisler András.

Kitért arra: a Mazsihisz számára a zsidó-keresztény gyökerű Európa értékei meghatározóak. A magyar neológia 160 éve a magyar nemzet részének tekinti magát. A Rumbach utcai zsinagóga ezért reményei szerint az a zsinagóga és közösségi tér, ahová mindenkinek “rang, sikk és társadalmi esemény” belépni, függetlenül attól, ki milyen zsidó, mennyire zsidó vagy egyáltalán zsidó-e”.

Heisler András úgy fogalmazott: álmaiban a “Rumbach igazi együttélés házaként szerepel, hasonlatosan egy ünnepi asztalhoz, ahol ott ülnek a családtagok, a közeli és a távoli rokonok, a szomszédok, a barátok, a vallásunkra figyelő rabbik, de még a városon átutazó idegenek, a kosztos diákok vagy az éhező szegények is, mert mindannyiukért felelősséggel tartozunk, hiszen mindannyian Isten képmására teremtettünk”.

A Mazsihisz elnöke Ronald S. Lauderhez fordulva így folytatta: a napokban a világ tíz  legjelentősebb nemzetközi zsidó szervezete egységes nyilatkozatot tett, és köszönet jár a Zsidó Világkongresszus elnökének azért, hogy segítette ezt a folyamatot, példát mutatva ezzel a zsidó egység megteremtésére. Kifejtette: a zsidó szervezetek azt kérték az Európai Uniótól, hogy segítse a történelmi gyökerekkel és legitim képviselettel bíró felekezetek egyenrangú kezelését. Az európai zsidó élet sokszínűségét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is értéknek tartja – tette hozzá.

Ronald S. Lauder a Rumbach zsinagóga felavatásán

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke azt mondta, hogy a legtöbb állam félt kiállni a zsidó emberek mellett az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a közelmúltban. Magyarország azon kevés állam egyike volt, amelynek volt ehhez bátorsága – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért az egész világ zsidó közössége hálás.

Megköszönte a kormánynak, főként Orbán Viktor miniszterelnöknek, amit a zsinagógáért tett.

Felidézte, hogy nagyszülei az antiszemitizmus miatt hagyták el Budapestet. Ha nem tettek volna így, akkor ő ma talán nem élne – jegyezte meg. Azt is elmesélte, hogy a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga különleges neki és a családjának, mert itt házasodtak össze a nagyszülei.

Frölich Róbert országos főrabbi elmondta: néhány éve az akkor még romos zsinagógában istentiszteletet tartottak a jeruzsálemi szentély gyásznapján. A pusztulófélben lévő, sötét zsinagógában úgy érezték, mintha a jeruzsálemi templom romjai között ülnének. “Olvastuk Jeremiás siralmait, és sirattuk ezt a házat”. Akkor a gyász helye volt ez a ház, ma az öröm helye, ékkő – tette hozzá.

Új zsinagóga született, melynek legfőbb funkciója, hogy “kapocs legyen a föld és az ég között, hogy összekösse az anyagi világot, amelyben élünk, azzal a spirituális világgal, amelyik bennünk él” – mondta a főrabbi.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete lélegzetelállítónak, mennyeinek nevezte a felújított épületet. A zsinagóga 150 éves jegyezte meg, falai sokat láttak már, jót is, de a második világháború alatt rosszat, harcot, halált.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Frölich Róbert főrabbi és Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A nagykövet Izrael nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek helyreállítani a zsinagógát, elsősorban a magyar kormánynak.

Az átadó ünnepség elején a közösség tagjai díszmenetben vitték a Tórát a Dohány utcai Emánuel-emlékparktól a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógához, majd elhelyezték a zsinagóga tóraszekrényében.

Az ünnepségen mások mellett részt vett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. (MTI nyomán)

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]