Kertész Imre
Ezért a Berlini Művészeti Akadémiának – ahol Kertész hagyatéka van – és az eddig különféle jogokkal rendelkező Rowohlt kiadónak tisztáznia kell viszonyát az alapítvánnyal. Január 15-én ugyanis az illetékes budapesti bíróság másodfokon és véglegesen úgy ítélkezett, hogy a Kertész-hagyatékhoz fűződő jogok a kormányhoz közelálló Közép- és kelet-európai történelem és társadalom kutatásáért közalapítványt, illetve az azon belül működő Kertész Imre Intézetet illetik.
A szerző ismerteti a per történetét, és rámutat, hogy az író nem sokkal elhunyta előtt a Berlini Művészeti Akadémiának adta el mintegy 35 ezer oldalas hagyatékát, amelyet ott a jelenlétében 2012 novemberében mutattak be. Kertész Imre évekig dolgozott az akadémián, de ösztöndíja lejárta után is a német fővárosban maradt, mert – mint nemrég az akadémia által publikált naplójegyzeteiből is kiviláglik – ijesztővé vált számára a hazája.
A budapesti ítélettel a szerzői jogok végleg elváltak a Berlinben őrzött hagyatéktól, amely Berlinben is marad. Viszont a 2017-ben alapított Kertész Imre Intézet kulcsszerephez jut minden ez utáni publikáció ügyében. Megakadályozhat közléseket és maga is publikálhat. A Berlini Művészeti Akadémiának minden további megjelentetéshez, kiállításhoz
meg kell szerezni a magyar intézet hozzájárulását.
A Rowohlt kiadó, amely eddig a kiadásokra az egész világra kiterjedő jogokkal rendelkezett, az eddig már ott megjelent anyagokat továbbra is forgalmazhatja, de
nem tervezhet független publikációkat a hagyatékból.
