Sorra borulnak a holokauszt-emlékév programjai
A kormánynak nagy tervei voltak a holokauszt és a pharrajimos magyarországi kezdetének 70. évfordulójának méltó megrendezésére. Terveztek múzeumot, konferenciát, emlékművet. A jelek szerint a kezdeti kudarcok a kormány kedvét szegték, de a roma önkormányzat fideszes vezetése sem látszik elkötelezettnek saját áldozatainak emléket állítani.
Eredetileg augusztus 2-án adták volna át a felújított komáromi Csillagerődöt. Még el sem kezdődött a rekonstrukció. (fotó: H. Szabó Sándor, ORFK, forrás: nol.hu)
Az emlékév a „felejtés és a közöny ellen akar tenni. Úgy, hogy a megbocsáthatatlan és jóvátehetetlen bűnöket és bűnösöket megnevezi, az ártatlan áldozatok mártíromsága előtt fejet hajt” – hangsúlyozta a szellemi alapvetések között tavaly ősszel a Miniszterelnökség kiadványa. Az, hogy az emlékév megrendezése nem lesz zökkenőmentes, már idén februárban, a Mazsihisz és a kormány vitája során bizonyossá vált. Számos zsidó és nem zsidó civil szervezet visszautasította a költségvetéstől elnyert támogatást.
Úgy tűnik, mintha a kormánynak elment volna a kedve az egésztől. A látszat legalábbis ez. A meghirdetett programok egy része módosult, elmaradt vagy csúszik. Sok szó esett már róla, csupán a tényszerűség kedvéért említjük: a Józsefvárosi pályaudvar helyén létesítendő emlékközpont, a Sorsok Háza ünnepélyes megnyitója az eredeti tervek szerint a holokauszt magyarországi emléknapján, április 16-án lett volna. A határidő eleve irreálisnak tűnt, az intézmény vezetésével megbízott Schmidt Mária és a zsidó szervezetek közötti konfliktusok tovább bonyolítják a helyzetet. Egyelőre nincs hivatalos információ az avatás új időpontjáról.
„A helyi áldozatok neveinek felolvasása az ország összes érintett településén” – eredetileg ez is bekerült az április 16-i programok közé. Annyi nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az összes érintett településen nem történt meg a felolvasás. Ahogyan hírül adtuk, Olaszliszkán sem épül meg a „közép-európai siratófal”. Nem rendezték meg azt a konferenciát sem, amelyet a Tom Lantos Intézet és a komáromi múzeum közreműködésével augusztus 2-án, a pharrajimos (roma holokauszt) emléknapján a komáromi Csillagerődben tartottak volna.
A Csillagerőd 1944 októberétől decemberéig deportáltak gyűjtőhelyéül szolgált, ahonnan elsősorban cigányokat hurcoltak külföldi koncentrációs táborokba. (Szemben Balog Zoltán humánminiszter – utóbb általa is pontatlannak minősített – állításával, miszerint Magyarországról nem deportáltak romákat.) A komáromi múzeumtól és a Monostori Erőd Nonprofit Kft.-től egyaránt azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Csillagerőd felújítása uniós támogatással várhatóan jövőre kezdődik meg. Ehhez képest a kormány idén augusztus 2-án akarta átadni az addigra már helyreállított Csillagerődöt.
A pharrajimos emléknapján Áder János államfő Csepelen, egy új romaközpont avatóünnepségén mondott beszédet. Csakhogy az emlékév honlapjának eseménynaptárában még e sorok írásakor is az szerepelt, hogy aznap az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Dohány utcai székhelyén emlékművet állítanak a roma holokauszt áldozatainak, az államfő ezen a rendezvényen vesz részt. Úgy látszik, az emlékműből semmi nem lett. Már csak azért sem, mert ugyanezen a napon Farkas Flórián, az ORÖ fideszes elnöke a Vas megyei Bükön tartott megemlékezésen szólalt fel. Az MTI által nyilvánosságra hozott közleményében Farkas utalást sem tett a Dohány utcába szánt roma emlékműre.
