Soha nem volt ilyen jó dolgunk?

„Az elmúlt tíz év az emberiség történetének legjobb évtizede volt. Nem vicc. Csak éppen nem sokat hallunk róla, mert a jó hír nem hír” – olvassuk a Spectator magazinban.

A cikk szerzője Matt Ridley tory főrend, aki civilben üzletemberként és tudománynépszerűsítő íróként is ismert. Sőt, inkább hírhedt, hiszen libertárius nézetei komoly vitákat váltottak ki, nem beszélve a globális felmelegedést összességében pozitívnak értékelő kijelentéseiről. Ridley azon kortárs szerzők egyike, akik szerint a jobb- és a baloldali közbeszédet egyre inkább uraló apokaliptikus világvége-félelmek alaptalanok. 2010-ben publikált A racionális optimista című könyvében azt jósolta, hogy a technológiai fejlődés és a kereskedelem volumenének növekedése nagyobb jólétet eredményez.

Az elmúlt évtizedre visszatekintve Ridley úgy ítéli, hogy 2010-es jóslata eddig helytállónak tűnik. A globális életminőség nemcsak hosszú távon, de már tíz év alatt is jelentősen javult. Hiába alakult át a világpolitika, hiába volt súlyos gazdasági válság, a mélyszegénységben élők aránya történelmi minimumra, tíz százalék alá csökkent, pedig 60 éve még 60 százalékon állt. A halálos betegségek visszaszorulóban, a gyerekhalandóság csökken, és a szegény ázsiai és afrikai országokban nő a várható élettartam csakúgy, mint az életszínvonal.

Sőt, a technológiai fejlődésnek köszönhetően jelentősen csökkent a környezetterhelés mértéke – írja Ridley. Állítását alátámasztandó Andrew McAfee közgazdász Többet kevesebből című, októberben megjelent könyvéből idéz. McAfee statisztikái szerint az emberiség a globális gazdasági növekedés ellenére lényegében minden nyersanyagból egyre kevesebbet használ. Nagy-Britanniában például 2000 és 2017 között 12,5 tonnáról 8,5 tonnára csökkent az egy főre jutó felhasznált erőforrások mennyisége. A technológiai fejlődés hatására sokkal kevesebb erőforrás felhasználásával is hatékonyabb eszközöket tudunk létrehozni. Egy mai mobiltelefon többet tud, mint az 1970-es évek szobányi számítógépei, ráadásul egyre inkább kiváltja a fényképezőgépet, a hifiberendezéseket, a zseblámpát, az órát, az újságot és a térképet is. Vagyis a kis mobiltelefonnak hála sokkal kevesebb egyéb dolgot kell előállítani. És nem csak az elektronikában nőtt a hatékonyság – folytatja Ridley. 1959-ben még 85 gramm alumínium kellett egy sörösdoboz előállításához, ma viszont mindössze 13 gramm, ráadásul ez is többnyire újrahasznosított forrásból származik.

Teljes cikk